Hirdetés

A családállítás nem gyógymód, de valóságos csoda

civishir.hu

2017.06.07. 18:23

A családállítás nem gyógymód, de valóságos csoda

A lélek mélyére száműzött érzések miatt elakadhat az élet áramlása. Interjú Agócs Gabrieállával.

Hirdetés

Agócs Gabriella orvosi egyetemet végzett, pszichiátriai szakvizsgát tett, közben megismerkedett a pszichoanalízis módszerével és alternatív technikákat - hipnózist, NLP-t, transzlégzést és családállítást - tanult. Előadásokat tart a Hellinger Intézetben és Dr. Vladimir Komin Légzés Intézetében. Szolnokon él, de gyakran megfordul Debrecenben is, ahol rendszeresen tart előadást. A családállításról kérdeztük.

Szívesen hallanánk néhány gondolatot a családállítás módszeréről.
Bert Hellinger egy dél-afrikai alapítványi iskola szerzetes tanáraként figyelte meg azt, hogy milyen sok derűvel élik a mindennapjaikat az afrikai emberek, annak ellenére, hogy törzsi háborúk, éhínségek, járványok sokkal gyakrabban okoznak számukra fájdalmas veszteségeket, mint a mostanában mindig búskomor európai emberek számára. Tanúja lehetett a törzsi szertartásoknak, ahol az ősök szellemével, a saját sors nehézségeivel, az élő családtagokkal való megbékélést elősegítő rituálékat látott. Felhagyva a szerzetesi élettel visszatért Európába, ahol tanulmányokba kezdett, hogy nyomára bukkanjon a mi kultúránkban is a hasonló eljárásoknak, és az európai embernek is utat mutathasson a megbékélés felé. Jungi analízist, Erik Bernétől tranzakcióanalízist, Janovtól az őskiáltás módszerét, Milton H. Ericksontól hipnózist és a testtartásokban megmutatkozó érzelmek pontos elemzését, Böszörményi-Nagy Ivántól családterápiát tanult. Mindezen tanulmányok együttes alkalmazása vezette a családállítás - melyet maga alkalmazott fenomenológiának nevez - kikristályosodásához. Módszerét - sok tanítványától eltérően - nem szabadalmaztatta. Azt mondja:

Az IGAZSÁG természete olyan, mint a hullámé: felbukkan, majd visszaoldódik a közegbe, amelyből származik.

Úgy véli tehát, hogy egy gondolat egy adott pillanatban igaz - hiszen hatása megfigyelhető -, majd a következő pillanatban kiüresedve merev korlátjává válhat a fejlődésnek. Óva int tehát megfigyeléseinek, az általa leírt törvényszerűségeknek a dogmatikus alkalmazásától. Mindannyiunkat "az itt és most" felfedezésének kalandjára hív, hátrahagyva előzetes elképzeléseinket, véleményeinket. Tanításait gyakran kis történetekbe ágyazza.

Mibe kerül egy családállítás?
Nagyon széles a skála, függ a családállító képzettségétől, tapasztalatától.

Megoldás mire lehet?
A családállítás olyan rituálé, amivel részint kirajzolódnak a lélek mélyére száműzött érzéseink, kapcsolódásaink, másrészt helyreállíthatóvá válik az elakadásokban az élet áramlása. Megromlott házasság, betegségek, pánikrohamok, szenvedélybetegségek, a családban ismételten előforduló történések mögött húzódhatnak olyan blokkok, amelyeknek feloldása más eszközzel nem lehetséges. Minden, ami élő, képes a változásra, és képes új mintákat, alakzatokat teremteni.

Testi tüneteket is gyógyíthat a családállítás?
A családállítás nem gyógymód. Bármely testi betegség mögött megbúvó rejtett folyamat feltárására alkalmas, de természetesen semmilyen orvosi beavatkozást nem helyettesít. Az egészségtámogatási rendszerek közé tartozik, amelyek segítik a gyógyító beavatkozások eredményességét.

Sokszor mondjuk, hogy a betegségeknek legtöbbször lelki okaik vannak. Elképzelhető együttműködés a két szakma között?
Az orvosok a saját feladatukat végzik. Abban segítenek, ami a gyógyuláshoz szükséges. Ma, amikor a specializáció ilyen magas fokú, nem várhatjuk, hogy egy ember több szakmát is teljes mélységében ismerjen. Tény viszont: a felelősség, hogy a saját lelki folyamatainkban rend legyen, a sajátunk. Az önmagunkért vállalt felelősség azt is jelenti, hogy nem hibáztathatunk folyton másokat és nem kell, hogy kívülről várjuk a megoldásokat, tehetünk magunkért akár úgy is, hogy különböző lehetőségeket együttesen veszünk igénybe.

Bonyolult a hatásmechanizmus?
A hatás több rétegben történik. Az első réteg, amit Hellinger úgy fogalmaz: “Felismerni, ami van”. Sokszor a valóságunkat félreismerjük. Azt hisszük, valaki nem törődik velünk, pedig a mélyben nagyon mély ragaszkodás látszik. Vagy a felszínen nagyon összetartozónak érezzük magunkat valakivel, de kiderül, hogy a mélyben ő egy veszteségére figyel. Sokszor a felszínen azt mondjuk, hogy szeretnénk egy jó kapcsolatot vagy egy jobb munkát, aztán megdöbbenünk, mikor felismerjük, hogy a mélyben éppen a szenvedéseinken, sikertelenségeinken keresztül vagyunk kapcsolatban egy olyan családtagunkkal, akivel nagy igazságtalanság történt. Ahogy Hellinger fogalmaz: “Néha könnyebb szenvedni, mint változtatni”. A második rétege a hatásnak az áramlások beindulása. A fájdalmas pillanatok sokszor úgy rögzülnek az egyéni és a családi tudattalanban, mint egy pillanatfelvétel. Mint Csipkerózsika kastélyában, mikor egy adott helyzetben megáll az idő. Amint a mozgás beindul - a képben maradva -, az inas arcán végre elcsattan a pofon, az eldöntött pohár végre leesik. A megszakadt dolgok lezajlanak. A fájdalmas pillanatnak esélye lesz elmúlni. A hatás harmadik rétege a szeretet rendjének a helyreállítása. A Hellinger által alkalmazott rituálék segítenek elfogadni mindenkit, aki a családhoz tartozik, elismerni a korábban születettek előjogait, és tisztelni őket. Az egyenrangúak körében segít helyrebillenteni az egyensúlyt. Ezek a folyamatok a lélek megbékéléséhez, az életerő visszaszerzéséhez, a hétköznapokban jobb boldoguláshoz vezetnek.

Vannak jellemző tünetei annak, hogy a családban valamikor történt máig ható eset?
Előfordulhat, hogy minden igyekezetünk ellenére ismétlődően ugyanabba a hibába esünk. Pánikérzéseink lehetnek olyan helyzetekben, amik azt egyáltalán nem indokolják. Észlelhetjük, hogy bár szeretnénk elkerülni valamelyik szülőnk vagy nagyszülőnk sorsát, mégis egyre többször észrevesszük, hogy épp ugyanúgy viselkedünk, mint ők. Szeretnénk elérni egy célt, mégis minden igyekezetünk ellenére történik valami, ami azt megakadályozza.

Hány generációig lehet/érdemes visszamenni családállításkor?
Nem fontos, hogy hány generációt köt egybe egy adott tünet. Sokszor ki sem derül pontosan. Mindig az „itt és most” élőért dolgozunk, és megelégszünk annyi tudással, amivel ő újra áramlásba kerül. Az ősöknek is megvannak a maguk titkaik, és épp csak annyit pillantunk vissza, ami feltétlenül szükséges. A valódi fókusz a jelenen van.

Ismétlődnek-e történetek generációkon keresztül?
Igen, és ezek között természetesen szép számmal akadnak olyanok, amik támogatók, erőt adók. Előfordulhatnak azonban destruktív minták is: pl. minden generációban van egy fekete bárány, aki egész más szabályszerűségek szerint él, mint amit a család egésze elfogad. Lehetnek ismétlődő veszteségek: öngyilkossági kísérlet, gyermekvesztés, erőszak. Ezekben az esetekben gyakran látjuk a mélyben valamelyik ős sorsához való hűséget. Hellinger erre azt mondja, ez a “kis szeretet”. Mert van lehetőségünk az ősök szívében élő vágyhoz - hogy a szenvedései nem hiába valóak, mert az utókor boldog és méltányolja öt - kapcsolódni. Hellinger szerint ez a “nagy szeretet”. Ekkor bármi is történt, erőt meríthetünk belőle.

Kap visszajelzést azoktól, akik megszabadultak a problémáiktól?
Sok visszajelzés érkezik. A családállítás sem csodaszer, nem mindenre jó. Ha a problémáink gyökere az őseink sorsával való összefonódottság, akkor nagyon hirtelen nagyon látványos átalakulást lehet tapasztalni. Néha ez azonnal, egy állítás után megtörténik, máskor több alkalomra is szükség van, hogy kioldódjon a fájdalmas mintázat.

Élt át nagy meglepetést, ami családállításkor?
Minden állítás egy csoda, minden állítás hoz meglepetést. Mindig elámulok azon, hogy a szerepekbe választás során mennyire pontosan “ráérzünk” egymás lényére. Egy alkalommal egy férfi egy olyan dédapa képviseletére lett kiválasztva, aki az USA-ba emigrált az első világháború után. A kiválasztás után a képviselő férfi azt mondta: - Jó, akkor leveszem a pulóveremet. És ott állt dédapa képviselője a pólóján egy hatalmas amerikai Szabadság-szoborral.

Ha az egyén életében történt valami sorsfordító rossz, alkalmas annak orvoslására a családállítás?
Az egyéni életút során keletkező pszichotraumák akkor oldódnak fel, ha az érzelmek feldolgozását, a megértésen keresztül vezető integrációt, az új kognitív sémák kialakítását elősegítő pszichoterápiás folyamaton vesz részt a traumatizált személy. Sem az érzelmek, sem a megértés nem fókusza a családállításnak, épp ezért nem is hívhatjuk terápiának. Inkább rituálénak mondanám, melynek során kioldódunk az ősök sorsából. Sokszor elősegíti a módszer a pszichoterápiák hatékonyságát, mintegy megteremtve az egyén megküzdő erejét a folyamathoz.  

Elhagyta a szülőanyja, majd kiderült, hogy több testvére is van. Milyen változásokat hozott ez az életében?
Valóban úgy alakult, hogy édesanyám és édesapám az életet tudták adni, de gondoskodni nem tudtak sem rólam, sem 9 testvéremről, ezért mindannyian állami gondozásba kerültünk. 2001-ben, 35 éves koromban, amikor először álltam egy sorban a testvéreimmel és néztem szembe (beállított képviselőkön keresztül) a szüleimmel, úgy éreztem magam, mint akinek a kificamodott válla végre helyre ugrott. Megértettem egy sor testi érzés és lelki fájdalom forrását. Talán nem véletlen, hogy az édesanyám képviseletében épp olyan hölgy állt, aki maga is intézetbe kényszerült elhelyezni a gyermekét. Mindkettőnk számára emlékezetes pillanat volt: ahogy a düh, a kétségbeesés, a bűntudat szövedéke mögül, a mélyből előbukkan a szeretet, ami minden történés ellenére összekapcsolta a szíveinket. Ahogy elfogadtam az erejét, mindkettőnknek sokkal könnyebb lett. Fájdalom és szánakozás nélkül tudtunk a múltra nézni. Mindkettőnkben begyógyult valami. Ennek az esetnek a hatására nyertem el a hivatásomat is: úgy éreztem, kijelölődtem arra, hogy másokat is segítsek azon az úton, aminek a végén a félelem, a fájdalom, a hiány helyett a szeretet és az élet áramlásába vetett erős hit teljessé és könnyűvé teszi a mindennapokat.

Cservenyák Katalin

családállításAgócs Gabriella

Hirdetés



Hozzászólás

Hirdetés



Hirdetés

Ez is érdekelheti

    Hirdetés