A visszaélésektől, az adathalászattól tartanak a magyar internetezők
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az által megrendelt felmérésből kiderül: a magyar internetezők leginkább attól tartanak, hogy visszaélhetnek a személyes adataikkal (77 százalék legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78 százalék) – írja az MTI február 22-i közlésében. A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudta megítélni vagy nem ismerte a szabályozást.
A tizenötezer 16 és 75 év közötti résztvevő online megkérdezésével végzett, kérdőíves felmérés szerint a netezők több mint fele (59 százalék) találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31 százalék), adathalászattal (22 százalék) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21 százalék).
Személyes adatokkal való visszaélést csupán hét százalékuk észlelt. Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja jóvá gondolkodás nélkül: 29 százalék az adott oldaltól függően, míg 28 százalék mindenhol a minimális jóváhagyást választja. A közvélemény-kutatás összefoglalója szerint a netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra (78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), hogy illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket (72 százalék), vagy eltulajdonítják a banki adataikat (66 százalék). Bár a kéretlen levelek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők számára (60 százalék aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58 százalék).
A válaszadók 73 százaléka találkozott már büntetendő tartalommal, a legnagyobb arányban valótlanságokkal: átverős hirdetésekkel (49 százalék) és álhírekkel (46 százalék).
A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37 százalék) és a durva, bántó nyelvezet (33 százalék) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44 százalék), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25 százalék). A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. Még kisebb részük, 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének, 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését, míg három százalékuk jelentette azt a rendőrségnek vagy más hatóságnak.
Hozzátették: az eseteket az NMHH-nak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.
A közleményben kitértek arra is: a felmérés eredménye szerint a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők. Felük vagy nem tudja megítélni (22 százalék) vagy nem ismeri (28 százalék) a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek, és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62 százalék).
