Egy újság halálára

Hát mi van itt? Az egyik marxista lövi a másik marxistát? – kérdezte Hofi Géza a jemeni helyzetet elemezve 1986-ban. A kérdés most ismét aktuális, amennyiben a debreceni médiaháborút figyeljük, csak a marxista jelzőt fideszesre kell cserélni, és a mondat máris értelmet nyer. Történt ugyanis, hogy megszűnt az önkormányzati Debrecen hetilap, amely sok mindennel volt vádolható, csak azzal nem, hogy szembemegy a városvezetés akaratával, ráadásul a lapot nem a gonosz Maszop vagy az underground helyi Szadesz nyírta ki, hanem maga a hatalmat a nép akaratából gyakorló Fidesz-közeli döntéshozók. Egyrészt persze sirassunk (sokkal jobb, ha új újság indul, mint ha valamelyik megszűnik), másrészről meg örüljünk, hogy a város megtakarít éves szinten (és Papp László alpolgármester hivatalos közlése szerint) 140 millió forint közpénzt.

Az, hogy a Debrecen sokaknak hiányozni fog, biztos, hiszen 13 év alatt megszokta a debreceni megélhetési dolgozó, hogy hetente egyszer kap egy ingyenes újságot, amelyben talál egy rakás olyan információt, amely épülésére szolgál. Az, hogy a Debrecen nem fog sokaknak hiányozni, szintén biztos, hiszen 13 év alatt megszokta a helyi hülye, hogy amit ott leírnak, csak igazság egyik fele: a másik meg odaát van. De igyekezzünk igazságosnak lenni: mindent egybevéve azért veszteséget kellett elszenvednünk, mert ha hiszik, ha nem, ennél a lapnál még dolgoztak újságírók, ami nem mondható el a cívis média minden egyes szereplőjéről. Hogy sok-e a mínusz 140 milla (egyes források szerint egyébként a duplája, más infók szerint a fele), az érzelmi döntés, ám az nem vitatható, hogy három főállású munkatárssal, némi honorkerettel és tizedennyi pénzzel megoldható lenne (lett volna) a debreceni polgárok a Debrecenhez mért színvonalú tájékoztatása. Az, hogy ez „kicsit” többe került, abszolút képezheti vita tárgyát, ám akkor letérnék arról az ösvényről, ami a lényeghez vezet. Mert a lényegi kérdés az, hogy miért is halálozott el a Debrecen újság? Nosza, válaszolgassunk!

Sokba került? Igen. Ez majdnem másfél évtizedig senkit nem zavart? Így van. A Debrecen megszűnése helyzetbe hoz egy másik helyi média-érdekcsoportot? Meg hát! Az egyik marxista lövi a másik marxistát? Kegyetlenül. Mi lesz az olvasókkal? Kit érdekel.

Tóth Csaba Zsolt