Squash? Futnak a pénzük után
Szinte minden a squash ellen szól. A játéktér csupasz falú betoncella, csak a drótanyába kapaszkodó csimpánzbébi hiányzik, a megvilágítást mesterséges fény adja, a parkett eszi az ízületeket, és a sport presztízse messze elmarad akár a golf, akár a tenisz tekintélye mögött. Alaphelyzet: szűk területen összezárva egy beszűkült érdeklődésű ellenféllel, aki ütésre szolgáló tárggyal van felfegyverkezve, három beton- és egy üvegfallal határolt zsebkendőnyi területen. Bár periferikusan bizonyára észleli a partnert, alapvetően a labdára koncentrál, amikor hatalmasakat suhint a levegőbe. Könnyebb vagy legalábbis biztonságosabb lenne, ha kemposzabályok szerint játszanának: a cél kifejezetten egymás lemészárlása lenne. Akkor el tudnának készülni a végzetes ütésre, amit a minden idegszálával a labdára összpontosító partner mér a fültövükre. A legváratlanabb pillanatban.
A szokásos versenyhangulat is családias; kinyúlt, agyonmosott pólók, semmi Armani-láz, mintha a pénzügyőr főiskola nosztalgiabulija lenne. Bírók nincsenek, és van három nem bróker fellépő is, egy fizikus, egy gyógyszerkereskedő és egy újságíró. Sportbaleset ritkán fordul elő, állítólag egyáltalán nem olyan veszélyes ez a páros hadonászás, mint amilyennek tűnik. Barátom, aki évek óta hívogat egy kiadós squashra, máig őrzi homlokán az ellenfél agresszív fonák röptéjéből eredő forradást. Az aggályokat azzal hárítja el, hogy őrültekkel nem szabad játszani. Elvileg az nyújt biztonságot, hogy a szemközti fal két széle és az ütésre következő játékos egy háromszöget alkotnak. Ha a másik játékos belóg ebbe a háromszögbe, akadályozza a partnert, aki egyszerű bemondással vindikálhatja a pontot.
A squash gyorsan elsajátítható, bármiféle hasonlóság a tenisszel, amelyben az adogatás megtanulása is éveket igényel, csak a véletlen műve. A napi gyakorlat szintjén sokkal közelebb áll a tollaslabdához, csak ez a labda kis fekete gutymó, amit tettlegesen kell bántalmazni (taposni stb.), hogy melegedjen és pattanjon valamennyire. A klausztrofób díszletek dacára a szülők beíratják a gyereküket is, ami különösen Tunéziában lehet kedves dolog, ahol szabadtéri(!) betonkaptárakban is lehet szkvassolni.
Szalmási Nimród
