Kos Fahéjjal jár, Csatár Balzsammal
Sokaknál kiverte a biztosítékot a Cívishíren is megjelent újabb és régebbi különleges nevek listája. Most páran azt gondolják, jobb lenne, ha az én keresztnevemmel inkább nem szólnék semmit…Mégis, jó lenne tudni, milyen alapon dönt a Magyar Tudományos Akadémia bizottsága egy bizonyos név engedélyezése, másik elvetése mellett. Vajon hogyan csusszant át a szigorú vizsgálaton a Csatár, Kos, vagy az Árpádina? A jóhangzás és az értelem biztos nem rúgnak labdába kritériumként, ez kijelenthető. És minek kell egyáltalán új neveket kérvényezni? Miért nem tud valaki választani a meglévő többezer közül, kérdezhetik sokan.
Hogy miért központi kérdés ez? Kezdhetjük óvodás kortól. Engem is csúfoltak patronnak, (akkor még sem a csúfolódók, sem én nem tudtuk, hogy ez franciául többek között főnököt is jelent, akár örülhettem volna is neki), meg sok minden másnak. Azóta persze rájöttem, nincs az az egyszerű név, amit ne lehetne kiforgatni, ezt megtanulják idővel a kAnnák, kOr(c)solyák, nem kell hozzá különleges, nyakatekert keresztnév, két és tizenkét éves kora között mindenki megkapja a magáét.
Az viszont tény, hogy vannak különlegesen „jó humorral” megáldott szülők. Az ő gyerekeiket hívom én magamban „nem várt gyereknek”. Mert hiába lehet mindenféle eszement név választása mögé ideológiát állítani. Az ok tulajdonképpen mindegy, azért lett-e valaki az, ami, mert bibliai/nem bibliai, ősmagyar/újmagyar, hazai vagy éppen mert modernül idegen a név. Csak arról nem kellene megfeledkezni, pedig gyakran és sokan megteszik, hogy ezeket a neveket a gyereknek – majd felnőttnek – viselni kell. Hogy lesz néni, bácsi, kolléga, emberek között fog járni, a nevén fogják szólítani. Épp ezért nem értem, milyen indíttatásból választja valaki például a Fehér vezetéknév mellé épp Piroska keresztnevet.
Annyi mást is lehetne! Csak az számít, hogy adott vidám pillanatban ez tetszett a legjobban? Tényleg nem fontosabbak a gyerek szempontjai? Teljesen mindegy, milyen eredetű a név, mit jelent, vagy ki a kedvenc amerikai színészünk. Biztosan van hasonló eredetű, jelentésű, hangzású, amivel esetleg nem csinálnak bohócot a gyerekből egy életre. Nem elegáns dolog, na.
Mostanában divat azt is számon kérni, miért nem magyar, sőt, egyenesen ősmagyar nevet ad minden honi szülő újszülött gyermekének. Csak. Azért, amiért a kérdés feltevői sem jurtában laknak. Attól még nem lesz valaki hazaáruló, hogy idegen eredetű nevet választ. Ezek között is rengeteg a szép, normális jelentésű, és szinte bármilyen vezetéknévvel jól hangzó, ugye, Zsófiák, Ágnesek, vagy Gergelyek?
Fontos, életre szóló dolog a névválasztás, akkor is, ha sokan nem veszik kellően komolyan, és pillanatnyi hangulatuk, szeszélyük, rajongásuk szerint döntenek. Másrészt viszont attól még lehet remek szülő valaki, hogy furcsa az ízlése. Sokkal jobb hely lenne a világ, ha az volna a legnagyobb bűn, amit egy szülő elkövet a gyereke ellen, hogy Fradikának, Hársnak, Mókának vagy Fahéjnak anyakönyvezteti.
Szabó-Kovács Patrícia
