Baksis-ország
Ez vagyunk: baksis-ország. Nagyjából ez maradt nekünk a hajdani másfél százéves török uralomból: a baksis. Habár, ha igaz a legenda, akkor a végén tán kiderül, a törökök is tőlünk tanulták. Fizesd meg mindennek az árát, akkor lehetsz biztos a dolgodban! Ha megvetted a telket, addig nem a tiéd, amíg le nem fizetted, akit kell…
Időről időre föl szoktunk háborodni azon, hogy a nemzetközi pénzügyi és demokrácia-mérő szervezetek gyönyörű hazánkat nyolc és fél emelettel a bányászbéka segge alá, mérik, a dolog miheztartásának tekintetében. És tényleg! Ilyenkor az első dühünk lecsillapulta után azért hümmögni is kezdünk néha, sandán oldalpillantva az ippeg nálunk tartózkodó szomszédra, aki a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának a tököm tudja, milyen hivatalvezetője – és tényleg, a múlt hónapban ő intézte el.
Szóval, a korrupció mindig mással történik.
Ez a szó, baksis, a törökök miatt jött ide. Most szeretjük ezt a dolgot oda űzni, ahol az arab világ töve-lelke leledz, tehát, hogy az emberek mindenért, szó szerint az Isten (opcionálisan Allah) ege alatt mindenért pénzt kérnek. A baksis igazából egyfajta adomány, amire azért van szükség, hogy a számunkra fontos dolgoknak a pályája minden szinten zsírozva legyen. Aztán a baksisra azért is elengedhetetlen a szükség, hogy ember ne tehessen keresztbe a Teremtő (értsd. Allah) akaratának. A baksis kell tehát, ez az, ami megolajozza a nyugati demokrácia gépezetét. Is. Mert ez mindent megolajoz.
Természetesen eszemben sincs most előhozakodni azzal az egyébiránt a polgári demokráciákban lényegében példátlan esettel, ahogyan a Pártunk és Kormányunk vezette országgyűlés lefeküdt a nemzetközi dohánylobbinak. Lemondott nagyjából húszszor annyi pénzről – ez becslés, meglehet, sokkal többről van szó! –, amennyit a korkedvezményes nyugdíjas tűzoltóktól beszedni tervez. Éppígy ne firtassuk azt se, hogy miképpen nyerhette meg Pintér Sándor egykori cége – amit állítólag eladott, habár eleddig soha senki nem fizetett ki – a kormány egyik legzsírosabb melóját, az állami tulajdonú ingatlanok őrzés-védelmét. Havi száz milla. Volt pályázat – a nyertesé volt a legdrágább…
Valaki végiggondolta már, hogy ennek az országnak a vérrel és verítékkel megtermelt bruttó hazai termékéből hány százalékot fizetünk ki baksisra? És, urak, önök ezt beszámították a nemzeti össztermékbe? Pedig ezt megtermelte a magyar gazdaság! Csak ezt önök tették zsebre. Mert ezt önöknek kell kifiztetnünk ahhoz, hogy „menjenek a dolgok”. Tegnap is. Ma is. És holnap is.
És ezt az egészet mi fizetjük!!!
Money makes the world go around
The world go around
The world go around
Money makes the world go around
It makes the world go 'round.
Ez most csak úgy eszembe jutott…
Horváth Árpád
