Trafikundor
Tudjuk, a korrupció gyanúját nem tudja lemosni magáról egy politikus, mert a néplélek mindörökké úgy tartja, aki ezt a szakmát választja, eleve korrupt. Ennek nyomán a magyar politikus még a látszatát is próbálja kerülni annak, hogy korrekt. Mindegy, milyen évet írunk, ügyek mindig vannak. Magyarországon a rendszerváltás óta kormányzó párt még nem bukott meg pusztán azért, mert rosszul kormányzott. Itt a kormányok azért jönnek-mennek, mert az emberek többségén a ciklus ikszedik évében állati undor lesz úrrá, és amikor eljön az idő, visszaszavazza azt, akitől korábban undorodott. Tulajdonképpen össznépi elvárás, hogy korrupt legyen a politikus, mert így, undorral üdvözül a magyar!
A trafikügy kifejezetten undorkeltő, mintha receptre írta volna fel az MSZP-Együtt 2014 választási undorszövetség hétpróbás orvosa a hülye fideszes páciensnek, aki gondolkodás nélkül lenyelte az utolsó piruláig. A dobozzal együtt. A napnál is világosabb, a trafikmutyi csak azt nem szolgálja, hogy népegészségügyileg kimásszunk a béka segge alól. Lázár János vajon kinek erőlködik?
Nézzünk két debreceni példát!
Nem járt sikerrel az a Dózsa György úti trafikos, akitől ifjú és boldog újkertis koromban tíz évig vettem cigit, rágót és Nemzeti Sportot, de az előtt is trafikos volt, még az is lehet, annak szülte és nevelte az anyja, és az oviban Munkás volt a jele. Gócpontra pályázott hátszél nélkül. Lúzer!
Ugyanakkor egy ifjú debreceni hölgy neve ott szerepel a nyertesek között, aki vélhetően életében nem adott el egy szál cigarettát sem, amivel önmagában semmi gond nincs, hiszen a cigaretta értékesítéséhez elég egy elemi, mondjuk az első, nem kell hozzá summa cum laude. Csak érdekelné az embert, hogy mit tudnak a mai fiatalok? Milyen az a fantasztikus pályázat, melyet átjárt a lendület, a hevület, a szakértelem, a trafikoslét iránti mérhetetlen vágy és az elkötelezettség?
Nos, van egy sanda gyanúm. Nem tudjuk meg. A nyertes pályázatokat ugyanis nem hozták nyilvánosságra. A Cívishíren olvastam, hogy Kósa Lajos szerint azért, mert az komoly egyéni sérelmeket okozhat. Jaj, szegénykék! Így aztán lányos apukaként hiába érdeklődöm, miként lehet trafikot, s általa biztos, könnyű megélhetést szerezni Debrecenben. Nem jön össze.
Bocs, lányok, mi majd megyünk betonozni!
Cs. Bereczki Attila
