Jégre vele!

„Schmitt: Az aláírás ünnepélyes és méltó helyen legyen – hírelte a fidesz.hu –, amire majd az emberek szívesen emlékeznek". Ezt szeretné az emberek embere, a legfőbb közjogi méltóságunk, az istenadta nép legújabb (kori) kigúnyoltja, Schmitt Pál. Aki ahelyett, hogy valami értelmes magyarázattal rukkolna végre elő az őt mostanság ért „támadások” kapcsán, inkább félrebeszél. Vagy még inkább mellé-. Például arról, hogy a parlamentnek a joga eldönteni, milyen alkotmányt fogad el, de az államfőé, hogy azt aláírja. És hogy ez lehetőleg egy olyan helyszínen történjék, ami ünnepélyes és méltó, hogy az emberek majd szívesen emlékezhessenek rá. Komoly ügy ez, kérem, igényli az agyalást!

Azok után, hogy az elnök úr a kettes helyesírásával nemrég végképp közröhej tárgyává vált, igazán bátor dolog újból tollat ragadnia. Az alsó tagozatosok buktatásáról és a Hírcsárda helyreigazíttatásáról  elhíresült oktatási „államtitkárnő”  (ahogy a hvg.hu emlegette) ugyan nagyon enyhén ítélte meg az államfőt, aki „élete során viszonylag keveset ír”, de a parasztvakított nép azért nem ennyire hülye. Igenis a legtöbb jó érzésű, az anyanyelvére igényes magyar ember kiröhögte Schmittet az ordító bakija miatt. Olyannyira, hogy még az egyébként bárkivel előfordulható közlekedési balesete okán kiszabott, jogerős bírósági elmarasztalást is háttérbe szorította a közvélekedés. Még azt se ítélték annyira cikinek, mint, hogy a magyar nyelv őrének saját magát kikiáltó, doktori címet és idegennyelv-ismeretet szerzett diplomata ekkora hülyét csinált magából. Mintha nem lett volna már elég az újévi beszéde meg az unokaöcs vagy annak állítólagos druszája pozícióba hozása ahhoz, hogy nevetség tárgyává, valamint az esetleges pártállami múlt, illetve az önéletrajz hiányossága ahhoz,  hogy komoly probléma tárgyává váljon az emberek embere.
Hogy arról az orbitálisan kínos kalandról már meg se emlékezzünk, amikor Bernie Ecclestone-t és három másik pilótát fogadta a Parlamentben, s ahol egy nevetségesen hosszú beszédet nyomott le az unott sportolóknak. Amikor pedig Bernie nagy bunkón megkérdezte, rajta van-e a koronán a Kínában készült-felirat, Schmitt csak annyit tudott nagyon „diplomatikusan” kinyögni, hogy „Oh, no, no, no!”. (Pedig épp az előtt jegyezte meg, hogy mint egykori sportoló „átérzi a felelősséget, ami a vállukra nehezedik, mert a gyerekek példaképként tekintenek rájuk”.)

Szóval az elnök úr (gyerekek példaképe!) újabb írásra készül, talán a neve megy majd neki hibátlanul is. Ami pedig a helyszín méltóságát és a felejthetetlent illeti (nem az én ötletem, de kölcsönveszem, mert tetszik):a Duna jegén kellene aláírni az új alkotmányt, a mai technikával ez már áprilisban is megoldható lenne. Az aztán szólna jó nagyot, és szívesen emlékezne rá a nép.

Kár, hogy Hofi ezt nem érhette meg!

B. Gergely Krisztina