Évet értékelt a debreceni mester

Ámbár 2012 őszén mindössze harmadik élvonalbeli szezonját kezdte csak meg a Vodafone Férfi Vízilabda OB I-ben a Debrecen együttese, óriási sikereket könyvelhetett el a cívisvárosi pólózás történelemkönyvébe azóta több aranyfejezetet is felvéső Gyöngyösi-legénység. A minden fronton Final Fourba vágyó társaság begyűjtött egy Magyar Kupa harmadik helyezést, nemzetközi kupaszereplésének első évében máris elődöntős a gárda, a bajnokságban pedig jelenleg az ötödik helyen áll a nyáron alaposan megerősödött csapat.

Magyar Kupa

A 2012-es Magyar Kupa szereplését Baranyában, Pécsett kezdte az alakulat. A csoportkör küzdelmeinek végén a Debrecen a Vasas mögött a második helyen zárt, és magabiztosan menetelt a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben a Szentessel került össze a csapat, ám a Kurca-partiak egyiptomi vendégszereplésük miatt végül visszaléptek a második legnagyobb honi kupasorozat küzdelmeitől, így a mieink jutottak a Final Fourba. A kétnapos budapesti fináléban aztán a dobogó második fokán záró szolnokiak megálljt parancsoltak a piros-fehéreknek, akik harmadik helyezésükkel megszerezték a debreceni felnőtt vízilabdázás első medáliáját.

Nemzetközi porond

Gyöngyösi András tanítványainak háta mögött az Európa Kupában még nagyszerűbb menetelés van, és reméljük, messze még a vége! Az újonc hajdúságiak ugyanis a második legnagyobb nemzetközi megmérettetés cívisvárosi csoportkörét magabiztosan, első helyen végezve abszolválták. A folytatásban, a legjobb nyolc között az orosz Dinamo Moszkva várt az együttesre, amely a kétszeres olimpiai bajnok csapatkapitány, Varga Tamás irányításával előbb Debrecenben, majd Moszkvában győzte le simán ellenfelét, míg a másik magyar együttes, a Szolnok a Florentinával szemben alul maradt. Csapatunk így egyedüli magyar kompániaként képviseli hazánkat az Európa Kupa elődöntőjében, ahol a szerb Radnicki Kragujevaccal került össze. Az első mérkőzést 2013. január 23-án Szerbiában, a visszavágót pedig február 6-án Debrecenben vívják a felek.

Bajnokság

A Vodafone Férfi Vízilabda OB I-ben tizenegy fordulót tudhat a háta mögött a DVSE, melyek közül hetet megnyert, egyszer ikszelt, hármat pedig elveszített. Huszonkét pont birtokában így jelenleg az ötödik helyről várhatja az együttes a folytatást, három ponttal lemaradva a Szolnok mögött - vagyis a hátrány nem behozhatatlan, sőt...!

Gyöngyösinek van némi hiányérzete

 - Nyáron összeraktunk egy olyan csapatot, ami sokkal többre volt hivatott, mint az első két esztendő együttesei. Lépcsőzetesen építkeztünk – az első évben bravúr volt a nyolcadik hely, a másodikban még nagyobb eredmény volt az ötödik hely, most pedig egy olyan gárda állt össze, amelynek legalább ilyen bravúr lenne a legjobb négy közé jutás. Szezon elején kitűztük a céljainkat, mégpedig azt, hogy mind a három fronton a négyben végezzünk. A Magyar Kupában Fortuna szeszélyével és segítségével ugyan, de sikerült elérnünk, noha akár játszunk a Szentessel, akár nem, véleményem szerint ígyis-úgyis bejutottunk volna a Final Fourba. Az Európa Kupában idáig nagyon szépen meneteltünk, az itthoni csoportmeccseket simán hoztuk, a Dinamo Moszkva elleni visszavágón pedig a szezon egyik legkiemelkedőbb mérkőzését vívtuk – talán azért is, mert akkor volt a csapat háza táján a legnagyobb nyugalom. Úgy gondolom, hogy a problémákról nem beszélni kell, hanem megoldani, erről ezért nem is szeretnék szólni. Hiszek azokban az emberekben, akik annak ellenére is, hogy manapság már minden nehéz, segítettek bennünket, és a jövőben is támogatni fognak, ezáltal pedig az együttes a magyar bajnokságban is el fogja tudni érni a célját. Talán ez a legnehezebb feladat, de ezért dolgozunk - fogalmazta meg legfőbb vágyát az ambiciózus mester.

Talán előrébb járnánk...

- A szerb Radnicki Kragujevac egy Pro Recco szintű összevásárolt, klasszisokkal teletűzdelt gárda, ám ennek ellenére oda sem feltartott kezekkel utazunk. Bízok benne, hogy olyan eredményt érünk el az első meccsen, amellyel marad esélyünk a visszavágóra, hazai pályán egy csodálatos hangulatú mérkőzésen pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy mi jussunk a döntőbe. Ami a bajnokságot illeti, az OB I-es küzdelemsorozat első felvonásának a végéhez közeledünk, de addig vár még ránk egy idegenbeli Vasas, illetve egy hazai EKF-Eger elleni összecsapás. Mindent összevetve a helyezésünk reális, bár ha a problémák leküzdésére elvesztegetett energiát másra tudtuk volna fordítani, talán előrébb járnánk. A Honvéd meccset leszámítva hoztunk minden mérkőzést, az azonban számomra is egy óriási csalódás volt, hogy hazai medencében vereséget szenvedtünk. Lehet keresni a hivatkozási okokat, ám inkább nem tesszük. Tavaly az ominózus, a Népligetben lejátszott, Ferencváros elleni 4-4-es döntetlen volt a legrosszabb meccsünk, reméljük, hogy ezzel az ideit is letudtuk. Úgy érzem, hogy a csapat a nehézségeket bizonyos szinten jól kezelte, bizonyos szinten pedig kevésbé – az én hitvallásom az, hogy a sport sohasem kerülhet háttérbe, az esetünkben azonban sajnos több alkalommal is ez történt, és a játékosok nem úgy kezelték a problémákat, ahogyan kellett volna. Éppen ezért lemaradásunk van olyan gárdákkal szemben, akik ugyanolyan gondokkal küzdenek, mint mi, viszont ők ezeket el tudták különíteni, csinálják azt, ami a munkájuk, és a szerelmük kell, hogy legyen. Mindig azt mondom a tanítványaimnak, hogy legyünk boldogok, hiszen azt csinálhatjuk, amit szeretünk, majd felvázolom, hogy milyen borzasztó dolog lehet beülni egy hipermarket kasszájába nagyon kevés pénzért. Ezzel szemben mi egy csodálatos sportot űzhetünk, amiért a mai viszonylatokat tekintve meg is vagyunk fizetve. A sport tehát nem lehet munka, a sportoló pedig munkás – ezeket a törvényeket ha áthágjuk, a szerencse is elpártol tőlünk, amit az is mutat, hogy most a szerbeket kaptuk, amikor pedig tettünk érte, Fortuna nekünk kegyezett, és a Szentessel kerültünk össze - vélekedett Gyöngyösi András.

Mindenki szemében azt lássam, hogy nekimegyünk a Kragujevacnak

- Nyáron nagyon sok új ember érkezett, és természetesen voltak távozók is, alaposan kicserélődött tehát a csapat, mégis ha jobban partnerek lettek volna a játékosok a problémák kezelésében, több módunk lett volna az összecsiszolódásra, amelyet ráadásul sérülések is akadályoztak – valahol mégis elégedett lehetek a társaság funkcionálásával. Egyénileg vannak, akikkel elégedett vagyok, és vannak, akikkel nem, szerintem ezt mindenki érzi. Voltak, akik meccsről-meccsre, szinte mindig hozták magukat, és vannak, akik csak nagyon ritkán, pedig a nagy bravúrok eléréséhez pont az hiányzik, hogy ők is feljöjjenek arra a szintre, amire valójában képesek. Tavaly volt olyan játékosunk, akivel egész évben küzdöttünk, sokáig nem edzett, ezért nagy lemaradással érkezett Debrecenbe, és a folytatásban is sok probléma volt vele, a rájátszás utolsó összecsapásain azonban már nagyszerű teljesítményt nyújtott. Pont emiatt hiszek abban, hogy azok a játékosok, akik hasonló cipőben járnak, akkor fogják magukat hozni igazán, amikor arra égetően nagy szükségünk lesz. Azt kértem a játékosoktól, hogy január 2-án, amikor újra találkozunk, mindenki szemében azt lássam, hogy nekimegyünk a Kragujevacnak, valamint sikeresen abszolválni akarják az őszi idény utolsó két bajnokiját, azért, hogy elérjük a célunkat és bejussunk a négy közé - értékelt a DVSE vezetőedzője!

Oláh Andrea