Németországot vasárnap izgalom járja át. Ki lesz Angela Merkel utódja?
Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak vasárnap Németországban. A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
A második világháború utáni 20. Bundestag - szövetségi gyűlés - megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. Levélben szavazni augusztus 16-a óta lehet. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen élnek a lehetőséggel, ezért a levélszavaztok aránya akár ötven százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 28,6 százalékról.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak.
A várakozások
A 19. Bundestag legnagyobb frakciója a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a csak Bajorországban működő testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös képviselőcsoportja volt. A pártszövetség 2017-ben a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Vasárnap 21-23 százalék körüli eredményre számíthat a felmérések szerint. Ez történelmi mélypont. A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es - történelmi mélypontot jelentő - 20,5 százalék után.
A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százalék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szerzett. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 6-7 százalékon áll, 2017-ben 9,2 százalékot szerzett.
