Pintér Sándorék nem dolgozzák át az önkormányzati rendszert

Pintér Sándor változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát, amelyben továbbra is Magyarország kultúrájának, nemzeti szuverenitásának megvédésére törekedne a rend és a biztonság megtartása mellett. A jelenlegi tárcavezető erről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságainak összevont miniszter-jelölti meghallgatásán beszélt hétfőn, Budapesten.

Két és fél órás meghallgatásán kiemelte, a rendfenntartás szempontjából az illegális migráció jelenti a legnagyobb veszélyt, az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladat pedig az ország határainak megvédése. Aláhúzta, a jövőben is minden parlamenti párttal egyeztetni kíván a kétharmados, illetve kiemelt törvényjavaslatok benyújtása előtt.

„Mindent lehet egy picivel jobban csinálni” – fogalmazott.

Ugyanakkor hozzátette, Magyarországot a világ tizenötödik legbiztonságosabb országaként tartják számon,  ami azt bizonyítja, nem voltak hiábavalóak a Belügyminisztérium elmúlt években tett erőfeszítései.

Közmunka: tovább!

Pintér Sándor úgy nyilatkozott, sem közvetlen munkatársai között, sem a tárcája struktúrájában sem tervez jelentős változásokat.

– Az önkormányzatok területén az állami feladatok további csökkentésére, az önkormányzatiság kiterjesztésére lehet számítani, és továbbra is gátolni fogják a települések túlzott eladósodását – említette. Hangsúlyozta, fenn kívánják tartani a közfoglalkoztatás rendszerét, hogy a munka a családi szocializáció része legyen, segélyt pedig csak azok kaphassanak, akik például egészségügyi helyzetük miatt nem vállalhatnak munkát.

Tájékoztatása szerint több uniós tagország is érdeklődik a magyar közfoglalkoztatási modell iránt, részben összefüggésben az illegális bevándorlással. 
Pintér Sándor aláhúzta, a rendőrség feladata a kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes közbiztonság garantálása az ország minden területén. Emlékeztetett, a hivatásos állomány életpálya-modelljének befejezése 2019 elején történik egy újabb 5 százalékos béremeléssel.

Távmeghallgatás a bíróknak

Pintér Sándor a katasztrófavédelem területén azt ígérte, hogy valamennyi település tűzbiztonságát azonos szintre hozzák, a büntetés-végrehajtásban pedig meg kívánják valósítani a fogvatartotti foglalkoztatást a későbbi társadalmi visszailleszkedés segítése érdekében. Közölte, a bíróságoknak lehetővé kívánják tenni a távmeghallgatások lehetőségét, emellett folytatják a korrupcióellenes küzdelmet.

Pintér Sándor hibátlannak értékelte a Terrorelhárítási Központ (TEK) tevékenységét, amit szerinte az is mutat, hogy a szervezet évente mintegy 200 elfogást hajt végre sérülések nélkül. Később, ellenzéki kérdésre megjegyezte, átalakul a TEK vezetése, a szervezet korábbi gazdasági ügyeit pedig büntetőeljárásban vizsgálják. A miniszterjelölt jelezte, a titkosszolgálatokat érintő átalakításokról zárt ülésen számol majd be, elmondta azonban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új épületbe költözik ebben a parlamenti ciklusban, és folytatódik a nemzetbiztonsági szakszolgálat technikai fejlesztése.

Nem érzékel „vízumbotrányt”

Ellenzéki politikusok arról is kérdezték Pintér Sándort, hogy az új kormányzati struktúrában a miniszterelnöknek a kinevezések útján lehetősége lesz-e közvetlenül is átvennie az irányítást egyes minisztériumok irányításában. Válaszában azt mondta, eddig is a kormányfő tett javaslatot például az országos rendőrfőkapitány, vagy a katasztrófavédelem vezetőjének személyére, ez mégsem jelentette azt, hogy ezeket a területeket magához vonta volna. 

Ugyancsak ellenzéki felvetésekre kijelentette, nem érzékeli, hogy Magyarország vízumbotrányba keveredett volna az Egyesült Államokkal. Kiemelte, jelenleg egy 2016-ban kedvezményesen kialakított kétévenkénti felülvizsgálat zajlik, ennek részeként pedig egy küldöttség érkezett a tengerentúlról, amelynek teljes átvilágító munkája még nem ért véget. 

Szintén kérdésekre közölte, tárcája nem dolgozott ki az önkormányzati rendszert, illetve a nemzetbiztonsági törvényt érintő változtatásokat. 

Pintér Sándor ismételt miniszteri kinevezését a honvédelmi bizottság 6 igen szavazattal (Fidesz-KDNP), 2 nem nem (Jobbik és LMP), valamint 1 tartózkodás (MSZP) mellett hagyta jóvá, míg a nemzetbiztonsági bizottságban 4 kormánypárti támogatás mellett 2 ellenzéki nem és 1 tartózkodás érkezett ugyanazoktól a pártoktól.