Vámosék lemosták a kupagyőztest Debrecenben

30-25-ös győzelmet aratott a DVSC Schaeffler a Siófok KC együttése felett az elsőosztályú női kézilabda bajnokság 7. fordulójának szeptember 27-i játéknapján a Hódosban.

Olyan első félidőt produkált a Loki Kovács Annával az élen, amelyre a sokszor visszasírt tavalyi idényben is büszkék lehettünk volna. Az irányító Penát nélkülöző Balaton-partiakon többször a tanácstalanság jeleit láthatta a publikum (a DVSC-nél a súlyos sérült Vukajlovic mellett Despotovic sem volt bevethető).

A második félidőben Vámos Petra vette vállaira a debrecenieket. A siófokiak öt percig gólt sem tudtak dobni, míg a hazaiak növelték az addig sem kis előnyt. Utána fokozódott a nyomás, de a végéhez közeledve ismét a jobbik arcukat mutatták a piros-fehérek, magabiztos győzelmet aratva a két évvel ezelőtti EHF-kupagyőztes Siófok felett.

Mintaszerű védekezés

Idén januárban 39-et kapott a Loki Jezicséktől, sima vereség lett a vége. Igazából még csak megszorítani sem sikerült a Siófokot az elmúlt két szezonban, így talán nem bántó, ha már egy szoros mérkőzést is aláírtunk volna látatlanban. 

Mezőnyben Vantara-Kelemen, Hornyák, Tóvizi, Vámos, Kovács, Arany hatos kezdett Köstner Vilmos, a kapuba Griegerich állt. Ez utóbbi elég meglepő volt azután, hogy Csapó Kyra a Dunaújváros és a Szombathely ellen is 40 százalék felett védte a kapura lövéseket. Az már kevésbé számított újdonságnak, hogy Kovácsot védekezésben Bordás váltotta. A EHF-kupa címvédője (bár az elmúlt szezonban a sorozat a járvány következtében nem jutott el a döntőig) Eckerle – Aostin, Heijden, Niombia, Jezic, Kobetic, Böhme sorral nyitott.

A mérkőzés első találata Tóvizihez fűződik, a 2. percben úgy sikerült felavatni Eckerlét, hogy a német előtte három lövést védett. Kettővel válaszolt a Siófok, Eckerle pedig nem tudott leállni a hárításokkal. Az egyenlítő Arany-találatban (6. perc, 2-2) érezhetően a jobbszélső dühe is benne volt, izomból megküldött ziccerrel üzent: elég! 

A következő percekben vezetgetett a Siófok, kapaszkodott a Loki. A 10. percben már a közönség is érezte, hogy van kraft a piros-fehérekben: villámsebes, pontos, tudatos passzjáték végén a beálló Bordás nem hibázott (4-5). A 12. percben a DVSC legélesebb pengéje, Kovács Anna is megérkezett egy-két korábbi próbasuhintás után: előbb 6-6-ra, majd 7-6-ra módosította az eredményt.

Ekkor hangzott fel az első taps a lelátókon, és nemcsak a jobbátlövő kvalitásainak, hanem az egész csapat karakterének szólt.

A 20. percben sikerült kétgólos előnyhöz jutni, egy perc múlva pedig Kovács lopta el a labdát az ellenféltől, és értékesítette is a lehetőséget (21, perc, 11-8). Dadogott a labda a Siófoknál, Tomori, a harcedzett veterán a fejét ingatta, többször egymás hűlt helyére passzoltak a vendégek, miközben a hazai kapust, Giegericehet egyre magabiztosabbá tették.

A Lokinál közben Elke Karsten gyengén szállt be a meccsbe, nem találta a saját játékát, a másik oldalon viszont a Jezic helyére érkező holland Snelder előbb pazarul emelt Vámossal a nyakán, majd a kapunak háttal is behúzta, hiába ütötték-vágták a mieink: klasszis megmozdulások voltak (25. perc, 12-11).

Az utolsó öt percben aztán megmozdult a föld! Vámos előtt nyitott nagy területet Bordás, mindenki azt hitte, hogy az irányító beviszi, helyette lőtt (13-11).  Karsten csuklója villant test mellett (14-11), hogy a csarnok egy perccel később egy emberként ünnepelje Kovácsot, aki futtában fordult le a védőről, és vágta a hálóba (15-11). 

Ez az improvizációs készség, macskaügyesség, már-már vakmerőség az, ami Kovács Annát a legtöbb játékos fölé emeli. Amikor kapura tört és hirtelen elé lépett a védő, ezredmásodperce volt dönteni és végrehajtani. Ha elvéti belemenés, ha a rutinra szavaz, faultolják. Helyette megcsinálta a lefordulást különösebb lendületvesztés nélkül, olyan puhán, hogy megnyílt az út a ziccerhez. Amit egy prédájára ugró párduc könyörtelenségével kihasznált.

Slusszpoénként Vámos megszerezte a tizenhatodikat, míg Kobetic megtette azt a szívességet, hogy fölé lőtte a Snelder által az utolsó másodpercben kibrusztolt hetest. 16-11 volt a szünetben. 

Hornyák, Bordás és Tóvizi masszív falat alkottak középen, idejében kiléptek a támadókra, hatékonyan blokkoltak és a széleken sem tudott a DVSC mögé kerülni az ellenfél.

Tízzel is vezettek

A második játékrész nyitánya nem is lehetett volna jobb: a bajnokság eddigi szakaszában a Loki ultrái a maszkhasználat miatt nem erőltették az éneklést. Most azonban ők sem bírták hang nélkül, így a Hódosba visszatért a szeretett pokoli színjáték.

Vagy a mennyei hang szólott?

Merthogy a hazai közönség egymást hátba veregető hitetlenkedéssel konstatálhatta: Vámossal képtelenek lépést tartani a vendégek, az éppen csak 20 éves lány újra és újra lesújtott, öt perc alatt négy akciógóllal terhelve meg a Siófokot. Arany befutásával, és helyzetkihasználásával tízre (!) hízott a különbség (38. perc, 22-12). 

A következő öt percben elkezdte a játék lassítását a Debrecen, mire kiesett a saját lendületéből. A másik oldalon a dac szült nagyobb összpontosítást. Így közelebb került a Siófok (43. perc, 22-16). A különbség az 54. percben négygólosra csökkent (26-22). A Loki a végsőkig igyekezett tartani a labdát, nem akartak kockázatot vállalni azon az áron, hogy a Siófok a szerzett labdákkal villámgyors kontrákat indítson a két nagyszerű szélső, Aostin és Bőhme révén.

Arról, hogy az utolsó öt percben ne kelljen tövig rágni a körmünket, a válogatott keret egyetlen DVSC-játékosa, Tóvizi Petra gondoskodott (55. perc, 27-22). A védelem oszlopa, Hornyák labdaszerzése után Arany ziccere végképp nem hagyott kétséget a győztes kiléte felől. Külön öröm, hogy Giegerich-et is lehet dicsérni, a német lány a meccs közben először látszott felszabadulnak.

Álló tapssal mondott köszönetet a Hódos, 30-25 a Siófok ellen, ez olyan fegyvertény, amelyikre emlékezni fogunk.

MESTERMÉRLEG
Daniel Birkelund: – Természetesen csalódottak vagyunk. Tudtuk, hogy kemény ellenfél lesz a DVSC, és mi nem voltunk sem elég gyorsak, sem erősek, sem ügyesek. Rettentően fontos volt ez a hét a számunkra, de nem tudtunk megfelelni az elvárásoknak. 
Köstner Vilmos: – Boldogok vagyunk. Ehhez a győzelemhez kellett a Siófok mai visszafogottabb teljesítménye, és az, hogy mi a mostani képességeink 110 százalékát nyújtsuk. Kimagasló egyéni és csapatteljesítményeket hozott a mérkőzés, a szárnyaló Vámos Petra, Kovács Anna és Hornyák Dóra mellett a beállóink sokat segítettek. Ugyanez a kihagyott helyeteket ellenére a szélsőkről is elmondható. Ennek a produktumnak jó visszhangja lesz a lelkekben a válogtott miatti szünet előtt. Nem állítom, hogy mindig ennnyire jól fogunk játszani. De remélem, hogy a balsikerű kezdés és a sérülések elhagynak, jobb formánk, jobb eredményeink lesznek a jövőben. Bízom benne, hogy Bent Dahl vezetőedző családja jobban lesz, így a szakember visszatérhet. Részvétem Nerea Penának az édesapja halála miatt.

Ratalics László