Van, aki már hétszázszor adott plazmát Debrecenben
A plazmaadásról sokan hallottak már, mégis kevesen tudják pontosan, hogyan működik a rendszer, milyen szabályok vonatkoznak rá, és mi történik a levett plazmával. A téma körül ráadásul számos tévhit és félreértés kering, miközben a vérplazmából előállított gyógyszerek nélkül ma betegek ezrei maradnának megfelelő kezelés nélkül. Egy debreceni plazmaközpont szakembereinek segítségével jártuk végig a folyamatot az első jelentkezéstől egészen addig, amíg a plazmából gyógyszeralapanyag válik.
A magyarországi plazmagyűjtés története több mint húsz évre nyúlik vissza – tudtuk meg Andicsku Zsuzsannától, a Haema Plasma Kft. centrumvezetőjétől, akivel a Malomparkban lévő központban beszélgettünk. Az első plazmaközpont 2005-ben nyílt meg Budapesten, Debrecen pedig 2008-ban ezután kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe. A Haema Plasma debreceni központja az ország második ilyen intézménye volt, a vállalatnak pedig ma már hét plazmaközpontja működik Magyarországon.
A központok létrejöttének hátterében nem csupán piaci igény áll, hanem egy európai uniós törekvés is. Az Európai Unió ugyanis arra ösztönzi a tagállamokat, hogy lehetőség szerint saját maguk gyűjtsék össze azt a plazmamennyiséget, amely a saját betegeik ellátásához szükséges gyógyszerek előállításához kell. Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat is gyűjt plazmát. Az OVSZ-nél levett vérből származó plazma közvetlenül a betegellátásban hasznosulhat, míg a plazmaközpontokban levett plazmából gyógyszergyártási alapanyag készül.
A vérplazmából ugyanis számos létfontosságú készítmény készül. Hemofíliás betegek véralvadási faktorokat kapnak belőle, immunhiányos páciensek immunglobulinokat, míg májbetegek, égési sérültek vagy vérmérgezésen átesett emberek számára albumin készül a plazmából. Egyes speciális ellenanyagok, valamint több más, súlyos betegségek kezelésében használt készítmény szintén emberi plazmából származik. – A modern diagnosztikai lehetőségek fejlődése miatt egyre több beteget ismernek fel időben, ami azt jelenti, hogy a plazmaalapú gyógyszerek iránti igény folyamatosan növekszik. Egyetlen beteg éves kezeléséhez akár több száz plazmaadásra is szükség lehet, ezért a rendszer állandó utánpótlást igényel – mondta dr. Páll Alida vezető orvos. – A levett plazma végül gyógyszergyártási folyamatba kerül. A Haema Plasma anyavállalata a spanyolországi központú Grifols. A feldolgozás gyógyszergyári körülmények között történik, az elkészült készítmények pedig a szükséges engedélyezési folyamatok után a magyar betegek számára is elérhetővé válnak. A plazmának emellett kutatási jelentősége is van. A belőle előállított készítmények fejlesztése mellett különböző kutatási célokra is felhasználják, többek között olyan területeken is, ahol új terápiás lehetőségeket keresnek – tette hozzá.
Plazma – pénzért cserébe
A plazmaadás kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a donorok miért kapnak pénzt, miközben emberi szervek és szövetek kereskedelme nem megengedett. A plazmaközpontok hangsúlyozzák, hogy nem a plazmát vásárolják meg. A jogszabályok által meghatározott költségtérítést fizetnek, amely az utazás, az időráfordítás, valamint a folyadék- és kalóriapótlás költségeit hivatott kompenzálni.
– A kifizethető összeg felső határát törvény szabályozza, így a központok között ezen a téren csak korlátozott verseny alakulhat ki. Éppen ezért ma már nem a költségtérítés összege jelenti a legfontosabb különbséget a szolgáltatók között, hanem a környezet, a kiszolgálás minősége, a szakmai háttér és a donorokkal való bánásmód – mondta Zsuzsa. A központokban a donorok számára nem csak maga az adás biztosított: a pihenéshez rendelkezésre áll például folyadékpótlás, kávé, wifi, tájékoztató anyagok, valamint olyan környezet, amelyben kényelmesen tölthetik el az időt.
Az első alkalomtól a rendszeres adásig
A plazmaadás folyamata jóval összetettebb annál, mint amit a legtöbben elképzelnek. Fontos, hogy az első jelentkezéskor még nem történik plazmalevétel a Heama Plasma Kft.-nél. A jelentkező először részletes tájékoztatást kap, majd többoldalas kérdőívet tölt ki egészségi állapotáról, korábbi betegségeiről, gyógyszerszedési szokásairól és az esetleges fertőzési kockázatokról. A jelentkező életkorának és lakóhelyének is meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Donorként 18 éves kortól lehet jelentkezni, a felső korhatár általában 60 év, korábbi rendszeres plazmaadók esetében 65 évig is kitolható. A debreceni központ új donorjelölteket meghatározott területről fogad. Ez a donortoborzási terület Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéket jelenti. Ha a donortoborzási területen kívülről érkezik, abban az esetben fogadható az új donorjelölt, ha a donortoborzási területen munkavállaló, katona, tanuló vagy a Haema Plasma más központjában már adott plazmát. Ennek hátterében nem adminisztratív korlátozás áll, hanem nemzetközi minőségbiztosítási előírás. A központ rendelkezik az úgynevezett IQPP/PPTA minősítéssel, amely szigorú követelményeket támaszt a plazmagyűjtés biztonságával és működésével kapcsolatban.
A jelentkezést követően orvosi vizsgálat következik. A donorvizsgáló áttekinti a kórelőzményeket, ellenőrzi a vérnyomást, pulzust, testhőmérsékletet, testsúlyt, majd fizikális vizsgálatot végez. Ellenőrzik többek között a szív- és tüdőműködést, a nyirokcsomókat, a hasat és a vénák állapotát is. Ha a jelentkező alkalmasnak tűnik, vérmintát vesznek tőle. A laboratóriumi vizsgálatok során több fertőző betegséget is szűrnek, köztük HIV-et, hepatitisfertőzéseket és szifiliszt. Emellett ellenőrzik a vérképet, a fehérjeszintet és más fontos értékeket is. A minták akkreditált laboratóriumba kerülnek, ahol részletes elemzésnek vetik alá őket. A Haema Plasma esetében ezek a vizsgálatok Lipcsében történnek. Az eredmények általában 5-7 napon belül érkeznek meg, és csak ezt követően válhat valaki tényleges plazmaadóvá.
Szigorú szabályok védik a donorokat és a betegeket
A plazmaadás Magyarországon szigorúan szabályozott tevékenység. A jelenlegi előírások szerint egy donor évente legfeljebb 45 alkalommal adhat plazmát, és két plazmaadás között legalább 48 órának kell eltelnie. Ez azonban országonként eltérő. Németországban és az Egyesült Államokban még ennél is nagyobb lehet az engedélyezett éves szám, míg más országokban alacsonyabb értékek vannak érvényben. A szakemberek szerint a legfontosabb szempont mindig az, hogy a donor szervezete mit bír el.
– A szabályok betartását 2026 január 5-től az országos informatikai rendszer segíti. A Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter minden egyes plazmaadást nyilvántart, így a központok látják, ha valaki másik helyszínen adott plazmát, vagy elérte az éves maximumot. Ha nem telt el a kötelezően előírt idő két plazmaadás között, vagy a törvényben meghatározott maximumot meghaladná a donáció, a rendszer nem engedi a donor adatainak rögzítését. Korábban előfordult, hogy egyes donorok több központot is felkerestek. Ennek nyomai azonban az egészségügyi ellenőrzések során is láthatók lehettek: a túl gyakori adás esetén például a fehérje- és immunglobulinszintek változásai jelezhettek problémát – mondta Alida, hozzátéve, korábban a vénák ellenőrzéséből is következtethettek arra, ha valaki a megengedettnél gyakrabban adott plazmát.
A plazmaközpontok működésének része az is, hogy a donorok évente legalább egyszer teljes véradáson is részt vegyenek az OVSZ rendszerében.
A plazmaferezis: hogyan választják ki a plazmát?
Amikor valaki már rendszeres donor, a plazmaadás folyamata nagyjából fél-egy órát vesz igénybe. A levétel speciális készülékkel, úgynevezett plazmaferezis-géppel történik. A folyamat során egy steril, egyszer használatos szereléken keresztül jut ki a vér a szervezetből. A vért a gép centrifugálással választja szét: a plazma elkülönül, miközben a vörösvértesteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket tartalmazó koncentrátum visszakerül a donor keringésébe. – A géphez használt rendszerben nátrium-citrát gondoskodik arról, hogy a vér ne alvadjon meg. A centrifuga percenként több ezer fordulattal választja szét az összetevőket, így különül el a szalmasárga színű, tiszta plazma. A gyűjtés és visszaadás több körben ismétlődik addig, amíg az orvos által meghatározott mennyiség össze nem gyűlik. Ez a testsúlytól függ: általában 710–848 milliliter közötti mennyiségről van szó. A levett vérplazma 90 százaléka víz, mindössze 10 százalékából készülhet gyógyszer, vagy fordíthatják kutatásfejlesztésre – fogalmazott Zsuzsanna. A folyamat végén a donor intravénás folyadékpótlást kap, majd rövid pihenés után távozhat.
A levett plazma útja ekkor még korántsem ér véget. A mintákat szigorúan szabályozott körülmények között kezelik. A plazmát gyorsfagyasztással legalább mínusz 35 Celsius-fokon fagyasztják le, hogy a benne található értékes fehérjék minél jobb állapotban maradjanak meg. Ezt követően karanténtárolóba kerül, ahol addig marad, amíg minden laboratóriumi eredmény és dokumentáció rendelkezésre nem áll. A plazma csak akkor hagyhatja el a központot, ha a minőségellenőr minden egyes lépést megfelelőnek talál. Ezután hűtőláncon keresztül, mínusz 25 fok körüli hőmérsékleten szállítják tovább. A folyamat minden pontját dokumentálják és visszakövethetővé teszik. A tárolási körülményeket folyamatosan ellenőrzik, a dokumentációt pedig 30 évig megőrzik.
A szakemberek szerint a közvélekedéssel szemben a plazmaadók köre rendkívül sokszínű. Egyetemisták, egészségügyi dolgozók, ügyvédek, irodai alkalmazottak és vállalkozók egyaránt megtalálhatók közöttük. – Orvosok, jogi végzettségű emberek, kollégák is vannak a donoraink között. Én magam is több mint hatvan alkalommal adtam plazmát – mondta Zsuzsanna. A központ tapasztalata szerint sok donor számára valóban a segítségnyújtás a legfontosabb motiváció, nem a pénz. Van olyan rendszeres donor is, aki már több mint 700 alkalommal adott plazmát az elmúlt 20 évben.
A központ munkatársai szerint a legnagyobb értéket mégis az emberi kapcsolatok jelentik. Sokan évek óta ugyanazokhoz a szakemberekhez járnak vissza, így a plazmaközpont mára egy barátságos, bizalomra épülő közösséggé vált.
Fogarasi Renáta
