Új tulajdonosa van a debreceni Aranybikának!
Az idén 25 éves tehetséggondozó intézmény, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) megvásárolta a Hotel Aranybikát; a szálloda felújításon esik át, és oktatási-képzési központként funkcionál a jövőben – jelentette be Orbán Balázs, az MCC-t fenntartó kuratórium elnöke május 6-i debreceni sajtótájékoztatóján. Elhangzott: hosszú távon megújítanák az új, a szocializmus idején az épülethez toldott szárnyat, amelyet kollégiumként működtetnének.
Az MCC több egyetemvárosban vállal az Aranybika esetével megegyező szerepet, lásd a miskolci Avas Hotelt és a pécsi Tiszti Kaszinót. Orbán Balázs erről úgy nyilatkozott: ezek a beruházások csak üzleti alapon nem térülnének meg, de a kulturális értékmentés szempontjából stratégiai jelentőségű, megmentésre méltó ingatlanokról van szó.
Az MCC országszerte és határon túl is bővíti komplex tehetséggondozó programját (mely során több ezer magyar fiatalnak kínálnak ingyenes, gyakorlatorientált, személyre szabott képzéseket ott, ahol Orbán megfogalmazása szerint a közoktatás és a felsőoktatás véget ér); az Aranybika a debreceni „főhadiszállásuk” lesz, az adásvételi szerződést megkötötték. A vételárról Orbán Balázs azt közölte, hogy az üzleti titok, de mind az eladói, mind a vevői oldal azt mondhatja: „korrekt”.
A szálloda üzemeltetéséről a Cívishír kérdésére Orbán Balázs – aki a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese – arról tájékoztatott: első ütemben a beköltöző kollégisták a régi szárnyat fogják használni. Abban az átmeneti időszakban zajlanak majd az új szárnyban végzendő felújítási-átépítési munkák. Hosszú távon a kollégistákat az új szárnyban helyezik el. A régi épület felújítását, korszerűsítését ez utóbbi megvalósulásával tudják elkezdeni. Ha ez is kész, akkor funkcionálhat ismét szállodaként az Aranybika. Akkor az MCC a szállodaüzemeltetést egy professzionálisan ilyen üzletággal foglalkozó cégre (valószínűleg egy nemzetközi szállodaláncra) fogja bízni. Ez azonban még odébb van.
Papp László, Debreceni polgármestere „messzemenőkig üdvözölte”, hogy a keresztény-konzervatív értékválasztás mentén az MCC Debrecenben is gondoskodik a tehetségek képzéséről.
– Az Aranybika nemcsak vendéglátóhelyként működött, hanem Debrecen művészeti-kulturális életének is fontos terepe volt a történelem folyamán. Ez most tudásközponti, tehetséggondozási dimenzióval egészül ki, fontos bázisa lesz a város oktatási életének – jelentett ki, emlékeztetve, Debrecenben 70 ezer diák tanul, de szeretnék tovább növelni e régiós szerepet. A városvezető óriási örömnek nevezte, hogy az Aranybika sorsa, jövőbeli fejlesztése olyan kézbe kerül az MCC-nek köszönhetően, mely intézmény évtizedekre előre tervez Debrecenben. Kiemelte: Azért dolgoznak, hogy Debrecent vonzóbbá tegyék, az itt tanuló diákokat itt is tartsák, hiszen abból profitálhat a város.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő megjegyezte, hosszan lobbiztak a kormánynál a mostani projektért, továbbá a teljes Bika-tömb fejlesztésének átgondolásának szükségességéről beszélt. Annak érdekében, hogy az Aranybika éke legyen a belvárosnak – mondta –, egyebek mellett rendezni kell a belső, rossz állapotban lévő parkoló, a transzformátorház, de a Bartók-terem vagy a Víg mozi ügyét is. E két utóbbi tekintetében a fő kérdés az, hogy a megépülő Latinovits Színház miatt milyen új funkciót találjanak a kiváló akusztikájú terem és a Csokonai Színház által az utóbbi években színházi előadásokra használt „mozinak”.
– Ami az Aranybikának a szocializmus idején épült, „új” szárnyát illeti, vita van arról, hogy teljesen elbontsák-e vagy inkább átépítsék. Meg kell találni a megoldást ennek a sebnek a megszüntetéséről. Jelentős mértékű kormányzati támogatás kell a tömb átalakításához, ami nagyon sok munkát vetít előre már két-három éves időtávon is – hangsúlyozta.
Az Aranybika múltja egészen a 17. századig nyúlik vissza. A debreceni Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város, majd 1699-ben fogadóvá alakították a belvárosi telken álló épületet. Száz évvel később emeletet építettek rá, 1810-ben pedig elkészült a homlokzatra a bikát ábrázoló, rézzel bevont cégér. Így lett Bika János hajdani fogadójából Aranybika Szálló. 1882-ben Steindl Imre tervei szerint egyemeletes szállodát építettek, amelyet a növekvő forgalom miatt 1913-ban lebontottak. A helyén, 1915-ben épült fel az eklektikus stílusú, mai formájában ismert épület.
Ratalics László
