Új korszak a biharnagybajomi közfoglalkoztatásban

Személyi változások zajlottak le az elmúlt hetekben a biharnagybajomi önkormányzatnál: a településüzemeltetési kft. vezetője lemondott, ezért az önkormányzat gazdasági vezetője, Zics Tamás ideiglenesen vette át a társaság irányítását. A faluvezetés már akkor jelezte, hogy az éves beszámoló elfogadása után meghirdeti a vezetői álláshelyet. A pályázatra négyen jelentkeztek, köztük Forrai Szabolcs önkormányzati képviselő, aki végül el is nyerte a megbízást. Az új vezető – aki második ciklusát töltötte a képviselő-testületben – jól ismeri a település ügyeit és a cég működését, korábban agronómusként dolgozott egy nagy mezőgazdasági társaságnál. Az összeférhetetlenség miatt mandátumáról lemondott, helyére a testületbe Dobos Sándorné került.

Az új ügyvezető irányítása alatt a Biharnagybajomi Nonprofit Kft. működése több területen is megújult. A társaság egyik legfontosabb feladata továbbra is a közfoglalkoztatási programok szervezése. Két program fut párhuzamosan: az egyik az értékteremtő, a másik a hosszú program. Utóbbiban a közfoglalkoztatottak a közterületek karbantartásáért felelnek: füvet nyírnak, a temető és a játszóterek gondozását végzik, tisztán tartják és szépítik a falut.

A település szempontjából kiemelt fontosságú az értékteremtő program, amely bevételt is hoz. Ennek része a mezőgazdasági termelés: a társaság fóliasátorban és belterületi földeken zöldséget termeszt, emellett tyúktelepet, külterületi szántót és legelőket is működtet. A terményekkel a piacot és a lakosságot látják el, valamint a települési konyhát is innen „táplálják” friss alapanyagokkal.

Tojásból több, marketingből erősebb

Forrai Szabolcs szerint a mezőgazdasági termelést új alapokra kellett helyezni. Korábban 20-30 féle növényt termesztettek, ami gazdaságilag nem volt fenntartható, mert a folyamatos ellátáshoz nem tudtak elegendő mennyiséget előállítani. Az új vezetés szűkítette a palettát, és nagyobb mennyiségben csak olyan zöldségeket termelnek, amelyekre biztos kereslet van és a konyhán is használják.

– Hiába különleges egy növény, ha a faluban nem veszik meg. Oda kell figyelni arra, mit és mennyit termesztünk – fogalmazott nonprofit társaság vezetője, aki szerint a siker kulcsa az igényekhez való alkalmazkodás. A tyúktenyésztésnél is sikerült előrelépni: a megfelelő takarmány kiválasztásával 10-12 százalékkal nőtt a tojástermelés.

A Fabrika nevű üzemrész – amely elsősorban a női dolgozók terepe – szintén új lendületet kapott. A varroda, a gyékénykötő műhely és a tésztaüzem termékeit erőteljesebb marketinggel kezdték népszerűsíteni. Ennek eredményeként sokkal kelendőbbek a bajomi boltjuk termékei, és az országos közfoglalkoztatási kiállításon csaknem kétszer annyi kézműves árut adtak el, mint korábban. A varrodában a dolgozók a fővárosi közmunkabemutató előtt szabad kezet kaptak az alkotásban, ennek következményeként minden darab egyedi lett, és a termékek 90 százaléka gazdára talált.

A közfoglalkoztatás jövője

Forrai Szabolcs hosszú távú tervei között szerepel gyümölcsös telepítése is. Bár az az első 4-5 évben nem hoz bevételt, később a termés különböző módokon hasznosítható: frissen értékesíthető, aszalható; lekvár, befőtt vagy akár pálinka is készíthető belőle. Emellett őshonos állatok tartását is tervezi. Az ilyen állatok kisebb takarmányigényűek, kevesebb minőségi elvárásuk van. A település nádas, mocsaras területein például jól megélne a parlagi szamár, a kertészeti melléktermékekkel a mangalica, sőt, a libatartás is szóba jöhet.

A társaság vezetője szerint a közfoglalkoztatás rendszerét hosszú távon piaci alapokra kellene helyezni. – A közfoglalkoztatás most leginkább segély, de termelésre alkalmas emberekkel piaci tevékenységgé válhat – hangsúlyozta. Az új ügyvezető szerint apró, átgondolt lépésekkel, a piaci igényekhez igazodva lehet sikeressé tenni a közfoglalkoztatást és a településüzemeltetést. – Minden tevékenységnek jövője van, ha jól csináljuk – foglalta össze a Biharnagybajomi Nonprofit Kft. vezetője.