Ugyan mit szólna, ha látná ma az Aranybikát?
Éppen 60 évvel ezelőtt, 1955. november 12-én hunyt el Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold) – rá emlékezünk. Az építészmérnökként is kiváló gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyarolimpiai bajnok 1878. február 1-jén Budapesten született szegény zsidó családba. A Műegyetem elvégzése után tervezőirodát nyitott. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. Az 1896-os athéni olimpiai játékokon a 13 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte a 100 méteres (1:22,2) és az az 1 200 méteres (18:22,1) gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét. Emellett kiváló focista: Budapesti Torna Club – bajnok 1901-ben és 1902-ben.
A debreceni Aranybika 1915-ben épült eklektikus stílusban. Terveit Hajós Alfréd mesterépítész készítette; emlékét tábla a szálló őrzi előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz.
Az Aranybika éppen régi fényére vár: felszámolás és hosszas huzavona után debreceni nagyvállalkozó vásárolta meg, aki felújításra készül.
