Tudnivalók, mielőtt kereskedésbe fognál a kriptopiacon
Bitcoin, kriptotőzsde, kritovaluták, bitcoin-bányászat… Sokan hallottak már róla, de nem foglalkoznak vele. Legalábbis ezzel az eredménnyel zárult mini közvélemény-kutatásunk, mely arra irányult, vajon a gyakorlatban a magyarok hajlandóak-e befektetni ebbe a nemrég megjelent innovatív piacba. Mindenesetre vannak azért olyanok Magyarországon, akik potenciált látnak benne, hiszen tavasszal robbant a hír: a kriptotőzsdén bejegyezték a Hunguarian Vizsla Inut, azaz a HVI-t. Különlegessége, hogy ez az első olyan magyar coin, amely mögött nemes cél áll, méghozzá egy vizslákkal foglalkozó alapítvány támogatása. Létrehozói nagy erőkkel terelik egyre jelentősebb kriptotőzsdék felé: a hotbit augusztus végén, az xt.com pedig szeptember közepén jegyezte be.
Mit értünk kriptovaluták alatt?
A legismertebb a bitcoin, ám sok másfajta coin is létezik. Azért, hogy annál többet is megtudjunk róluk, mint hogy digitális pénzekről van szó, Kovács Zoltánt, a coinportfolio.hu oldal üzemeltetőjét, a Sinkron Market Kft. oktatóját hívtuk segítségül.
– A digitális valutákat a blokklánc technológia működteti, amit az internet hívott életre. A kriptovaluták megértéséhez azt kell kiemelnünk, hogy az internet nem más, mint adatok tárolása és továbbítása. A blokklánc tehát adatok tárolására és továbbítására létrejött technológia, viszont biztonságosabb és gyorsabb, mint az elődjei. A pénz aktuális és érzékeny adata az embernek, amit tehát a blokklánc az előzőleg létrejött módszerekhez képest sokkal jobban tud tárolni és továbbítani – kezdi magyarázatát Kovács Zoltán, aki vezető beosztásban dolgozott a biztosítói szférában, ahol komoly képzéseken vett részt, majd autodidakta módon egyre jobban elmerült a tőzsdei ismeretekben. A 2000-es évek elején alapította meg saját cégét, amelynek hitvallása, hogy olyan pénzügyi ismereteket adjon át, amiket hagyományos iskolai keretek között nem lehet megtanulni.
Több nagyvárosban – köztük Debrecenben is – szerveznek képzéseket, amelyek eleinte tőzsdei alapokról szóltak, majd kiegészültek a kriptopiac sajátosságaival olyannyira, hogy mára már ez utóbbi teszi ki tevékenységük 100 százalékát.
A blokklánc technológia tehát olyan elosztott adatbázis, amelynek tárolása nem egy központi szerveren történik, hanem minden adathasználó számítógépén szimultán módon megosztva és bizonyos időközönként frissítve. Mivel nem egyetlen központosított helyen található az adatbázis, nincs lehetőség arra, hogy a meghekkeljék, hiszen az összes tárhelyet lehetetlen egyszerre megtámadni. Ez a biztonság és a költséges, ugyanakkor a tranzakciókat lassító központi szerv (bank) hiánya teszi pénz utalására is vonzóvá.
Kovács Zoltán véleménye szerint a jövőben elkerülhetetlen, hogy a blokklánc technológia átvegye a világ pénzügyi irányítását.
A bitcoin viszont, ami jelenleg számos helyen fizetőeszközként működik, csupán értéktartó coin marad, ugyanis a számítástechnika világában a több mint 10 éves bitcoin már öregnek számít, ezzel együtt pedig lassú is. Például a taxisnak mennie kell tovább, ám előfordulhat, hogy a fizetőeszközként használt bitcoin csak egy óra múlva lesz nála. Ez mutatja, hogy a bitcoin 2009-ben megírt protokollja mára mennyire elavult.
A bitcoin és az említett HVI-n kívül léteznek más népszerűbb, úgynevezett altcoinok, ugyanis a piacon először megjelent bitcoin után ezek csak másodlagosak lehetnek. Kíváncsiak voltunk, melyek törtek előre az utóbbi időben.
Az ethereum kezdi átvenni forgalom szempontjából a vezető szerepet. Ha az átlagos forgalmat nézzük, akkor mintha az ethereumé már nagyobb is lenne a bitcoinnál, vagy fej fej mellett haladnak. A napi forgalomban a rekordot a dogecoin tartja 69 milliárd dolláros napi forgalommal, ami nem kevés pénz – mondja Kovács Zoltán.
Hogyan képzelje el egy laikus a kriptotőzsdét?
– A kriptotőzsde mindenki számára hozzáférhető, sőt nyitottabb bármelyik más tőzsdénél. A számlanyitás sokkal egyszerűbb és kevesebb azonosítás szükséges hozzá. A kriptopiac egyik jellemzője, hogy megpróbálja szabadabbá tenni az értékek áramlását, vagyis nem kell hozzá bank, állam vagy felügyelő szerv. Ez az egyik üzenete a kriptovilágnak. Ezért könnyebben tudsz számlát nyitni, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebb kereskedni is. Technikailag a hozzájutás egyszerű folyamat. Az információ viszont kincs, hiszen például ha bemész egy bankba, bármelyikben vehetsz OTP részvényt, de ha XRP-t akarsz venni, azt se tudják, miről beszélsz – fejti ki Kovács Zoltán.
Ha már számlát nyitottunk és kriptovalutákat vásároltunk, a biztonság nagyon fontos szerepet kap, hiszen úgynevezett privát kulcsokkal tudunk a jövőben hozzáférni a coinjainkhoz. Kovács Zoltán is megerősítette, hogy valósak azok a történetek, amikor a jelszó elvesztése vagy elfelejtése miatt a tulajdonos sehogyan sem tudott hozzáférni coinban tárolt vagyonához. Nem ez lehet az elsődleges visszahúzó tényező, mégis ma még kevesen mernek belevágni. Felmerül a kérdés, vajon annyira specifikus tudást igényel, vagy egyéb szigorú feltételek szükségesek hozzá.
Kifejezett kriptopiaci képzettséget nem lehet szerezni, mert maga a piac körülbelül 4-5 éve létezik.
Az interneten természetesen lehet anyagokat találni róla. Ha valaki a számítástechnikában jól eligazodik és jól beszél angolul, akkor saját maga is belevághat, de annyira komplex tudást igényel ezzel kereskedni, hogy az említetteken kívül érteni kellene a tőzsdéhez, a digitális projektekhez, és különböző tőzsdei felületeket is tudni kell értelmezni. A gyakorlat tudja igazán megtanítani, ami viszont hosszú évekbe telik. Azt gondolom, összességében nagyon kevés ember bír ennyi tudással, a hétköznapok embere számára nehéz feladat ezt elkezdeni.
Szakértőnk digitális projektnek nevezi azt a kiválasztott coint, amibe befektethetünk a kriptopiacon. Vajon egy átlagember el tudja dönteni, hogy melyik digitális projektbe érdemes befektetni? Nem tudja eldönteni. Azt szoktuk mondani, hogy rendkívül információhiányos piacról van szó, tehát az információ itt még ebben a tekintetben nagyon nagy érték. Mindig meg kell közelebbről nézni, hogy az a kérdéses coin értéket képvisel-e a hétköznapok embere számára. Miért lesz a hétköznapok emberének jobb élete attól, hogy ez a coin a világon van? Ha erre van elfogadható válasz, akkor talán azt lehet venni.
A magas nyereség ígérete csalogató
– Az ide befektetett pénz 100 százalék veszthető el… Ami ugyan ritka, de megtörténhet. Pár éve még azzal is számolni kellett, mi van, ha ez a piac teljesen eltűnik? Ma már lényegében kizárhatjuk ennek lehetőségét, mert annyi pénz van benne világszinten, de előfordul, hogy tőzsdék tűnnek el. Például Kanadában történt, hogy az egyik tőzsde elnöke meghalt és senki sem tudta a kódokat, így nem tudtak hozzáférni a benne lévő óriási kriptovagyonhoz. Mint egy kezdetleges piacnak, vannak gyermekbetegségei. Viszont jóval nagyobb a nyereség esélye. Az ide berakott 100 forint teljesen elveszhet, de lehet belőle 500. Ez a magas nyereségráta máshol elképzelhetetlen – emeli ki Kovács Zoltán.
A gyors és közvetítő nélküli utalhatósága miatt a nemzetközi pénzforgalomban jelenthet alternatívát, valamint egyes coinok Kovács Zoltán szerint akár fizetőeszközzé is válhatnak, míg nagy részük, a jelenlegi kriptovaluták 98-99 százaéka el fog tűnni. Megkérdeztük, hogy milyenek a kriptovaluták jövőbeli kilátásai.
– Tény, hogy a piac sikerre van ítélve és felfelé fog ívelni. 1996-ban a magyar származású Nick Szabo írta le ennek a számítógépes protokollnak az alapját, melynek lényege, hogy az általa erőszakszervezeteknek nevezett bank és állam kihagyásával történik mindez. Mivel nincs közvetítő szerv, hanem egyik ember a másiknak utal, nincs költsége sem. A kriptovaluták közül az egyik leggyorsabb az XRP, amelyből néhány másodperc alatt bármennyi el tud jutni egyik helyről a másikra, a költsége pedig fillérben sem kifejezhető. Képzeljük el, hogy 10 millió forintot akár 1 fillérért lehetne átküldeni két másodperc alatt.
A magyar zsenialitás itt is felütötte a fejét!
Nick Szabót egyébként a bitcoin atyjával, Satoshi Nakamotoval is szokták azonosítani, amit még sem megerősíteni, sem cáfolni nem akart. Egyik publikációjában a Bit Gold digitális fizetőeszköz működési elveit írta le 1998-ban, ami bár sosem valósult meg, de a bitcoin előfutárának tekinthető. 2008. október 31-én Satoshi Nakamoto Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System című publikációja volt aztán az, ami véglegesen lefektette az anonimizált, decentralizált pénzrendszer alapjait. A következő mérföldkő 2010 májusában történt a világ első kriptovalutás vásárlásával, amikor a magyar származású Laszlo Hanyecz, floridai lakos 10000 bitcoint fizetett két pizzáért. Összehasonlításképpen egy bitcoin jelenleg 47 500 dollárt ér. Magyarország saját kriptovalutákkal néhány éve próbálkozik: a HVI előtt elsőként a MicroCoin-nal 2017-ben, majd a BlockStock-kal 2018-ban. Mégis mi lehet Magyarország és a HVI útja a kritovilágban? Szakértőnk szerint a világ pénzügyi szektorában Magyarország annyira kis szegmens, hogy bár a magyar kripto közösség számára a HVI létrehozása nagy jelentőségű, befektetési szempontból egyelőre nem tud előre törni.
– Ahhoz, hogy egy magyar kriptovaluta kikerüljön a világ porondjára és ott sikereket érjen el, valami olyannal kell előállni, ami rendkívüli és haszna van az emberek számára. A Vizsla Coin miért rendkívüli és mi a haszna? Nem ez az egyetlen, ami nemes célt szolgál, ezzel nem kirívó. Ha valaki Magyarországon olyan ötlettel áll elő, ami a digitális világban megállja a helyét, akkor érdemes vele foglalkozni. Jelenleg azt látom, hogy bár a HVI ára emelkedik, de forgalma nincs. Nyilvános piacon nem jegyzik. Az ügyfeleink figyelmét is felhívjuk erre: amennyiben olyan coint vesznek, amelyiknek nincs szabadpiaci ára, előfordulhat, hogy később soha nem tudják eladni – foglalja össze Kovács Zoltán.
A befektető
Az említett óvatossággal és előzetes információgyűjtés után vágott bele Szűcs Gábor a coinokkal való kereskedésbe. Körülbelül 3 éve foglalkozik intenzíven kriptotőzsdei befektetésekkel, viszont azt megelőzően két éven keresztül csupán szemlélte és tanulta a piacot. Minimális angoltudás, számítástechnikai és tőzsdei alapismeretek szükségesek hozzá. A kriptotőzsdére ezek után bárki felmehet és vásárolhat magának coinokat. A tároláshoz pedig pénztárcát kell nyitni egy erre szakosodott oldalon – meséli a technikai feltételekről Szűcs Gábor.
– A kriptopiac alapos ismerete nélkül maximum az vezet sikerre, ha kis összegeket legalább harmincféle coinba fektet be az ember. Így porlasztjuk a kockázatot, hiszen valószínűleg lesznek ezek között jelentéktelen, csődre ítélt coinok, de jó eséllyel beleválasztunk olyanba is, ami egyedül meghozza a várt profitot. Ez természetesen nagy kockázattal jár. Előzetes képzés, tájékozódás vagy erre specializálódott bróker segítségével lehetünk igazán sikeresek.
Számára csábító volt az elérhető nyereség, amit évente átlagosan 50-100 százalék közé saccoltak.
A remélt profit megvalósult, sőt túlteljesült. Mára már az évi átlaghozam közelít a 100 százalékhoz
– emeli ki Szűcs Gábor.
Őt a kockázatok sem riasztották el. Biztonsági kockázat természetesen van, de az a pénztárca, amiben tartom a coinokat, jobban védett, mint egy bankszámla. Ma már bankszámlával kapcsolatos visszaéléseket sokkal könnyebb elkövetni, mint a coin pénztárcákkal szemben. És természetesen – mint bármelyik befektetésnek – árfolyamkockázata is van – fejti ki. A befektetéseken túl kitárult a felhasználási lehetőségek tárháza: a közelmúltban vásárlásra is tudta már használni, szolgáltatást vett igénybe coinért. Kiváló pénzszerzési lehetőségnek tartja, összességében jó szívvel ajánlja másoknak, de csak kellő óvatosság mellett.
Krajnik Ildikó
