Szíjjártó: Kínától nem kell félni

Magyarország nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan államként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz, így az Európai Uniónak is rivalizálás helyett a kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapozott kapcsolatokra kellene koncentrálnia - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülésen tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a legtöbb tagállam veszélyként tekint a Kínával fenntartott gazdasági együttműködésre, azonban hazánk eltérő állásponton van.

"Mi nem látunk semmifajta kockázatot vagy fenyegetést Kínában, mi Kínában olyan országot látunk, amellyel ha normálisan együttműködünk, akkor abból nagyon sok hasznunk származhat"

- húzta alá, majd rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek.

"Ha Európa egyfajta riválisként tekint Kínára, akkor Európa ezen rajta fog veszíteni"

- figyelmeztetett. Majd hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak nem a két gazdaság szétválasztásáról vagy a kockázatok csökkentéséről kellene stratégiát készítenie, inkább arra kellene fókuszálni, hogy az együttműködésből Európa és benne Magyarország a lehető legtöbb haszonra tudjon szert tenni.

"Érdemes a politikai és filozófiai magasságokból lejönni a realitások, a való élet talajára, és megnézni, hogyan is néz ki az európai-kínai együttműködés a gyakorlatban"

- fogalmazott Szijjártó Péter, aki hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát jelentő autóipar megújulásához a nyugati autógyártóknak szükségük van elektromos akkumulátorokra, márpedig ezen a téren teljesen függővé váltak a keleti, s különösképpen a kínai vállalatoktól. Szavai szerint ez az "egészséges munkamegosztás" ugyanakkor nem kockázat, hanem inkább lehetőség arra, hogy erre építve széles körű, civilizált kelet-nyugati együttműködés jöjjön létre. Példaként Magyarországot hozta fel,

amely sokat profitál abból, hogy az utóbbi időszakban a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált. Aláhúzta: ez hosszú távú garanciát jelent a gazdasági növekedés fenntartására.

Emlékeztetett, hogy Kína és Németország mellett egyedül hazánkban van gyártási kapacitása mindhárom német prémium autómárkának, miközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül is négy már jelen van, és ez a szám tovább fog nőni hamarosan.