Szentpéterszegre egyre több fiatal költözik
A polgármester szerint nagyon sok az újonnan érkező, és a falu életét alapvetően meghatározza Berettyóújfalu közelsége. Kiss Gábor Csaba a 6-8 kilométeres távolságot „áldásnak és átoknak” nevezte: áldás, mert a legtöbb szolgáltatás karnyújtásnyira van, átok, mert éppen ez az, ami miatt a helyi vállalkozások nehezen tudnak talpon maradni. Mint mondta, egy ruhabolt vagy virágbolt – a kisebb vásárlóerő miatt – aligha működne hosszú távon. Hozzátette: a helyi élelmiszerboltok megvannak, két kocsma is üzemel, de a közeli városban ott a Lidl, a Tesco, az ALDI, ami folyamatos konkurenciát jelent. A faluvezető szerint ezért is reális irány, hogy Szentpéterszeg egyfajta előtelepüléssé válik: ezt részben szomorúnak tartja, ugyanakkor – fogalmazott – így van esély arra, hogy a település „megmaradjon a térképen”.
A betelepülők – tette hozzá – nemcsak Berettyóújfalu vagy Debrecen felől érkeznek. Kiss Gábor Csaba arról is beszélt, hogy vannak, akik külföldről, például Angliából költöznek haza. Szerinte sokan tudatosan mérlegelnek, és az ingatlanárak miatt választják Szentpéterszeget Debrecen helyett: „30 millió forintért Péterszegen már jó állapotú házat lehet venni, Debrecenben ennyi legfeljebb egy telekre elég” – érzékeltette a különbséget.
A beköltözés azonban – hangsúlyozta – nem jelenti automatikusan azt, hogy a családok be is illeszkednek. Kiss Gábor Csaba úgy fogalmazott: ma sokan úgy élnek, hogy elmennek dolgozni, hazamennek, és utána „hagyják őket békén”. A polgármester szerint a fordulópont többnyire akkor jön el, amikor gyerek születik, vagy a család már kisgyerekkel érkezik. Ilyenkor az óvodai programok és fellépések – például a disznótoron vagy a karácsonyi vásáron – összehozzák a szülőket: „ott megszólítják egymást, és innen már könnyebb bekapcsolódni a falu életébe” – részletezte. Azt is elárulta, hogy van, aki kifejezetten keresi a közösséget: példaként egy derecskei magyarnóta-énekest említett, aki beköltözése után az egyesületeknél érdeklődött, hol és mikor léphetne fel.
A betelepülésnek ugyanakkor árnyoldala is van – figyelmeztetett a faluvezető. Kiss Gábor Csaba szerint az újonnan érkezők egy része nem igazítja az értékrendjét a településhez, és ez az iskolaválasztásban is tetten érhető. Mint mondta, sok családban „fel sem vetődik” a péterszegi iskola, hanem Berettyóújfalu felé fordulnak. A polgármester szerint ez lassan „elsorvasztja” a helyi iskolát – pedig Szentpéterszegen egy nagy, tíztantermes, teljesen felújított épület áll rendelkezésre.
Határon túlról érkezők – tette hozzá – nem jellemzőek, de évente egy-egy eset előfordul. Van, aki pár hónap után továbbáll, mások viszont végleg áttelepülnek, itt rendezik be az életüket.
A lélekszám alakulásáról Kiss Gábor Csaba azt mondta: a korábbi 1100 főhöz képest ma már inkább az 1000-hez vannak közelebb. Az elmúlt 20-25 évben – értékelt – inkább stagnálás volt jellemző, hullámzó születésszámokkal és halálozásokkal. 2025-ben például rekordmagas volt a halálozások száma, 25-en hunytak el, de volt olyan év is, amikor 17 gyermek született – „ilyen a rendszerváltás óta nem történt” – jegyezte meg.
A polgármester szerint faluja javuló elérhetősége sokat segít a népesség stabilitásában. Úgy fogalmazott, ma már akár fél óra alatt Debrecenben van az ember – ő egy régi Suzukival is odaér ennyi idő alatt. Személyes emléket is felidézett: budapesti diákként többet utazott metróval Kőbánya-Kispest és Újpest városközpont között, mint amennyi idő ma Szentpéterszegről Debrecen. Kiss Gábor Csaba szerint, ha egyszer az M4-es is eléri a térséget, az még tovább erősítheti Szentpéterszeg népességi stabilitását – még akkor is, ha saját sztrádafelhajtójuk nincs.
