Nyugalom, csend, jó közbiztonság – ez Nagyhegyes népszerűségének titka

– Remélem, soha nem kell attól tartani, hogy nem lesz gyerek a bölcsődében, óvodában – mondta Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere, miután vázolta, milyen lehetőségeik vannak újabb építési telkek kialakítására.

Előtte azonban pillantsunk rá, hogyan alakult Nagyhegyes lakosságszáma az elmúlt időszakban. 2013-ban 2 ezer 712, míg 2024-ban 2 ezer 884 volt. Évenkénti bontásban csupán egyetlen alkalommal, 2022-ről 2023-ra csökkent kismértékben, 23 fővel a falu lélekszáma, míg a többi évben 40-50-el emelkedett.

– Nyugalom, csend, jó a közbiztonság, kiváló az óvoda, az iskola, a bölcsődét most építjük. Ezért is népszerű Nagyhegyes – foglalta össze települése „titkát” Bajusz Istvánné. – Az önkormányzatnak most nincs eladó telke, magánszemélyek árusítanak négyet-ötöt. Az új önkormányzati ciklusunkban a várhatóan fél éven belül elfogadásra kerülő gazdasági programunkban lesz szó új építési telkek kialakításáról. Egy fél utcára való, 20-22 telket tudunk létrehozni a Veres Péter utca mögött, ami majd zsákutca lesz a falu északi részén. Ezt a területet százmilliókért közművesítjük, a telekár is ennek megfelelő lesz majd. Lehetne még építési telkeket létrehozni úgynevezett utcafeltárással a község legrégebben beépült területein. Ott ugyanis nagy telkek vannak, azok végéből a minimálisan 12 méteres szélességű utca kialakításához az ingatlantulajdonosoknak hat-hat métert kellene felajánlani, majd ezt követően a telkükből annyit adnak el, engednek át, amennyit ők gondolnak. Ettől 10-12 évvel ezelőtt ódzkodtak, most viszont már egyre többen látják a lehetőséget benne, főleg úgy, hogy Nagyhegyesnek azt a részét jobbára idős emberek lakják

– beszélt a közeljövő építési telek létesítési lehetőségeiről a polgármester, majd kérdésünkre, hogy betelt-e Nagyhegyes, határozottan nemet mondott. A Keleti-főcsatorna felé tud terjeszkedni a falu, viszont arra szántókat kellene lakóövezetté minősíteni, ami nem egyszerű folyamat, és emiatt abban csak a jelenlegi belterületi teleklehetőségek kihasználása után gondolkodnak. – Sok a gyermek a falunkban, a 150 fős óvodánkban a kicsik öt csoportban zsúfolódnak, mert ott vannak a bölcsődések is. Hamarosan megnyílik a kétcsoportos bölcsőde, és ennyivel több hely lesz az óvodásoknak. Az önkormányzat minden gyermek születésekor 100 ezer forinttal támogatja a családot – tért rá a községháza támogatási és beruházási ügyeire Bajusz Istvánné.

Bár a település szinte minden utcája aszfaltozott, a következő időkben sokat kell költeni útjavításra. Ennek rendezőelve egyszerű: mindig a legrosszabb állapotban lévő aszfaltcsíkot javítják. Az önkormányzat nemrégiben felmérette az Arany János utca körüli hét kis utcát, ezek lesznek a következők. A munkálatok utcánként 20-25 millió forintba kerülnek, ezért a kivitelezés támogatására a nagyhegyesi önkormányzat mindig pályázik a Magyar Falu Programba, és bármilyen kis összeget is nyernek, azt a lehető leghatékonyabban használják fel. Nagyhegyes Keleti-főcsatornán túli településrészén, Elepen saját erőből az Akácfa utcát aszfaltozták és építették meg mindkét oldalon az útpadkát. A településrész bejáratánál az új fedett autóbuszmegálló novemberben kerül a helyére. Visszatérve Nagyhegyesre, ott még mindig téma a falu művelődési házának felújítása. Az önkormányzat saját forrásból rendbe tette a nagytermet, a színpadot, az öltözőket, a kazánházat és a mosókonyhát az idén. Előtte, pályázati pénzből és az önkormányzat büdzséjéből, ment az épület külső szigetelése, napkollektorok telepítése, a hőszivattyús fűtésrendszer kialakítása. Az előtér korszerűsítésére, amely magába foglalja mozgáskorlátozott WC kialakítását is, több mint 25 millió forint kell, erre a Magyar Falu Programban 7,8 milliót nyert a falu.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a nagyhegyesi önkormányzatnak jók az anyagi kondíciói, ami a helyi adó befizetések eredménye. 

– Ezen a téren érdemes jónak lenni, mert sok mindent meg tudunk magunk csinálni. 1995-ben vezettük be az iparűzési adót. Saját erőből építettünk iskolát. Előtte a 150 fős óvodát adtuk át szintén saját erőből, az Egészségügyi Centrum, az idősek háza és a sportház bővítése több mint 350 millió forintos bekerülési költségének csak 35-40 százalékát nyertük el pályázaton, a többit saját forrásból álltuk. Olyan sok a helyi adóbevételünk, hogy szolidaritási hozzájárulást fizetünk, és ez minden évben egyre nagyobb összeg. Tudom, most is változás lesz, a helyi adó növekményre tart igényt az állam. Ha azonban ez pénz a járáson belül marad, akkor rendben van. Még az is, ha a vármegye szerényebb anyagi körülmények között gazdálkodó településeihez kerül 

– fűzte hozzá Nagyhegyes vezetője.