Nyírmártonfalva a túlélésért küzd
A polgármesteri hivatalban 18 fokra korlátozták a fűtést, a helyiségekben elektromos melegítőkkel próbálnak megfelelő hőmérsékletet biztosítani. Nyírmártonfalván ez már nem pusztán takarékossági intézkedés, hanem a súlyos pénzügyi helyzet jele. Az önkormányzatot több tízmillió forintos korábbi kötelezettség, csökkenő saját bevételek és növekvő kiadások terhelik. A folyószámlahitel jelentős részét felhasználták, az eladásra kínált ingatlanokra és gépekre pedig nincs vevő.
– A szakminisztériumtól közel 40 millió forintos rendkívüli támogatást kértem, enélkül egyre szűkülnek a lehetőségeink. Ha nem érkezik segítség, a legrosszabb forgatókönyv szerint pénzügyi biztos kerülhet az önkormányzathoz, aki áttekinti a gazdálkodást, és meghatározhatja, milyen vagyontárgyakat kell értékesíteni. Egész egyszerűen a túlélésért küzdünk – fogalmazott Kövér Mihály Csaba polgármester, aki 2024. október 1-jén vette át a település vezetését. Akkor 42 millió forintos számlatartozás, alig ötmillió forintos bankszámlaegyenleg és 31 millió forintos folyószámlahitel-keret fogadta. Már másnap 12,5 millió forintnyi kifizetendő számlával szembesült. A helyzetet tovább nehezítette egy korábbi piaci beruházás elszámolása: az állami kifizetésre a várt 30 nap helyett 150 napot kellett várniuk, ráadásul 8,5 millió forinttal kevesebbet kaptak a tervezettnél.
Csökkenő bevételek, örökölt kötelezettségek
A település vezetése 2025-ben a költségvetési egyensúly javításában bízott, ám az iparűzési adóból a tervezett 50 millió helyett csak 42-43 millió forint folyt be. A gazdaság megtorpanása a helyi vállalkozások teljesítményén is érződik: idén már csak 25-26 millió forint körüli iparűzésiadó-bevétellel számolnak. A helyzetet tovább rontotta, hogy 2025-től Vámospérccsel közös önkormányzati hivatalt működtetnek, ami évi 7,5 millió forinttal csökkentette a finanszírozásukat. Az állami támogatás ráadásul célhoz kötött: hiába kapták meg 2026-ban a korábbi évi hétmilliós bevételkiesésnek megfelelő összeget szociális feladatokra, abból nem fizethetik ki a gáz- és villanyszámlákat.
Takarékosságként egy távozó fizikai dolgozó helyét nem töltötték be, amivel évente 6-7 millió forintot takarítanak meg. Eladták a személyautót, két ingatlant pedig értékesítésre kínáltak, de egyikre sem jelentkezett vevő. A gépparkot is csökkentenék: a két traktor egyikét eladnák, ám a gépek iránti kereslet visszaesése ezt is nehezíti.
További terhek
Kövér Mihály Csaba különösen előnytelennek tartja a közvilágítás korszerűsítésére kötött szerződést. A 2021-2022-ben megvalósult fejlesztés során a nátriumlámpákat LED-esekre cserélték, a beruházást azonban nem egyszeri beszerzéssel, hanem hosszú távú konstrukcióban finanszírozták. Az önkormányzat havonta 345 ezer forintot fizet, a 15 éves futamidő alatt így összesen mintegy 60 millió forintot kellene kifizetnie.
– A szerződés átláthatatlan, és a könyvvizsgáló is előnytelennek ítélte az önkormányzat számára. Azt sem látom, hogy a lámpatestek az önkormányzat tulajdonába kerültek-e, vagy csak bérleti díjat fizetünk értük – fogalmazott, majd a műfüves sportpályára tért rá. – A beruházáshoz 30 százalékos önrészt kellett adni és az önkormányzatnak 15 évre vállalni az MLSZ-előírások szerinti üzemeltetést. Az ellenőrzések és karbantartások 2025-ben közel 800 ezer, idén eddig mintegy 400 ezer forintba kerültek. Négy-öt éven belül a műfüvet ki kell cserélni, ennek költsége szintén az önkormányzatot terheli. A pálya bevételeiből azonban a fenntartást és a későbbi cserét sem tudjuk kigazdálkodni.
Kovács Zsolt
