Nem mindenki elégedett a garantált bérminimum emelésének mértékével
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 16-i ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 ezer forintra növekedhet – jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium MTI-nek eljuttatott közleményében. Hozzátették, a felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024-ben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek. Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket – írták.
– Szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást, kevesli ugyanis az emelés mértékét – reagált a hírre a MASZSZ. Zlati Róbert elnök – a szövetség közleménye szerint – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter állítására reagált, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd "nyilvánvalóan politikai okokból" a megállapodást sem írja alá.
A közleményben Zlati Róbert elnök emlékeztetett: a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, és végig ki is tartott amellett, hogy kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. Hozzátette: a béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.
Az elnök leszögezte: a MASZSZ makacs elszántságát nem pártpolitikai okok vezérelték, hanem szociális érzékenység: nagyobb emelést szeretett volna elérni a garantált bérminimumért dolgozók számára. Álláspontja szerint nem akadályozták a tárgyalásokat, csak kitartottak a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett. A MASZSZ elnöke kiemelte: az év egészére 17,5-17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, és a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban. Nekik a 10 százalékos mérték nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést, ugyanakkor jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók, akik most 15 százalékos emelést fognak kapni – fűzte hozzá.
Zlati Róbert közölte: a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, miszerint a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifa rendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre: jogszabály-módosításra, ágazati párbeszéd megerősítésére, és a megállapodásokat elősegítő ösztönzőkre.
