Munkaerőt a Menton Jobstól, Debrecenben is
Debrecenben nyitotta meg az első kelet-magyarországi irodáját a Menton Jobs munkaerő-közvetítő és munkaerő-kölcsönző kft. A nyugdíjasok- és a diákok foglalkoztatását is vállaló, északnyugat-magyarországi cég a Széchenyi utcán található irodájának május 24-én volt a megnyitója, amelyen a Cívishír is ott volt. Az ünnepi köszöntő és a szalagátvágást követően Stasztny Viktor és Horváth Tamás tulajdonos-ügyvezetőkkel beszélgettünk a céljaikról, munkamódszereikről.
Eddig csak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében volt irodájuk. Miért éppen Debrecenben nyitották meg az elsőt a Dunától keletre?
Horváth Tamás, Stasztny Viktor: Debrecen humánerőforrások tekintetében egyértelműen komoly kihívások előtt áll a következő években. Nyugat-Magyarországról származunk, és ezt a nyomást, ezt az igényt mi ott már éreztük korábban. Ott az elmúlt években az emberek pályáztatása, kezelése, interjúztatása, felvétele és a cégek felé történő kiajánlása terén már megszereztük a szakmai tapasztalatokat, és ezeket szeretnénk Debrecenben hasznosítani. Ebben a régióban korábban nem volt jellemző, hogy a cégeknek nagymértékben kellett humánszolgáltatást igénybe venniük. A következő időszakban viszont ez változik. A debreceni régióban lévő cégek is megérdemlik azt a szakmai támogatási szintet, amelyet mi már nyújtunk az ország nyugati részén. A cégek támogatása miatt jöttünk Debrecenbe.
Mivel tudnak segítségére lenni a debreceni cégeknek?
Horváth Tamás, Stasztny Viktor: Egyrészt azzal, hogy az egész országban megvan a rendszerünk, a szakmai tapasztalatunk, hogyan szólítsuk meg azokat az embereket, akik dolgozni szeretnének. Másrészt, hogyan válasszuk ki közülük azokat, akikkel érdemes foglalkozni. Akik állásinterjúra érkeznek, ők már átmentek egy szűrőn. Továbbá, Kelet-magyarországi térségben nincs hagyomány a munkaerő szállásoltatásának. Ebben is nagy rutinunk van, ennek a szolgáltatásnak az intézésében is támogatjuk a debrecenieket. Rengeteg munkát tettünk az elmúlt években abba, hogy ha egy pozíció magyar munkavállalóval nem tölthető be, akkor harmadik országbeli munkavállalót legálisan hogyan hozunk az országba. Hogyan vigyük végig őket a folyamaton, aminek végén o egy jó munkavállaló lesz. Őket jobban kell támogatni. Ezeket vállaljuk a cégeknek.
Debrecen Északnyugat-Magyarországhoz képest idegen terep az önök számára. Helyismeretük van már?
Horváth Tamás, Stasztny Viktor: Helyi születésű, életével Debrecenhez kötődő munkatárssal, Berkes Zoltánnal kezdtük a városban a tevékenységünket. Neki már sok tapasztalata van a térségben, ismeri a helyi viszonyokat. Nem szeretnénk újat kitalálni, megmondani, hogy miként működjenek a dolgaink, itteni kollégákra alapozunk. Az ő ismereteikkel ötvözzük a mi jól működő szakmai gyakorlatunkat. Azt gondoljuk, hogy ez egy remek megvalósítás lesz a cégek számára.
Debrecen lakosságának száma jelenleg 199 ezer fő. Papp László polgármester a Cívishírnek a közelmúltban adott interjújában egy körülbelül 10 éves távlatban 250 ezres lakosságszámot tűzött ki célként. E cél eléréshez mit tudnak hozzátenni?
Horváth Tamás, Stasztny Viktor: Ambiciózus a terv, és ahhoz az irodanyitással részünkről leraktuk a segítő folyamat alapjait. Első lépésként Magyarországon belül szólítjuk meg azokat az embereket, akik az elmúlt években jobb lehetőséget remélve elköltöztek az ország más részére. Őket szeretnénk visszainvitálni Debrecenbe, a szülőhelyükre, lehet, még az ingatlanjaik is megvannak, és visszahívni őket dolgozni. Ez az első történet, amit meglépünk és kiállunk mellette. Továbbá, az itteni munkaerőpiacban is vannak tartalékok, és szeretnénk felkarolni a dolgozni akaró embereket, őket visszavezetni a stabil munka világába. Ennek megvalósításában komoly rutinunk van. Hiszünk abban, hogy e kettő tevékenységben van komoly tartalék. Idővel kiderül, hogy az agglomerációs lakosságon felüli 25 ezeres létszám megoldható-e majd így.
Az ünnepi köszöntőben szó volt arról, hogy harmadik országból is lehet behozni munkavállalókat. Mely országgal vannak kapcsolatban? Milyen munkaerő-merítési lehetőségeik vannak?
Horváth Tamás, Stasztny Viktor: Évekkel ezelőtt a nagy sláger az ukrán munkavállalók voltak. Például a BMW már néhány évvel ezelőtt hirdetett mérnököknek és fizikai munkaerő számára lehetőségeket. A háború miatt ez a munkaerőforrás most nyilván nem működik. Ezen kívül ázsiaiak foglalkoztatása is felvetődött. Ha már kell harmadik országbeli munkaerő, mert a hazai munkaerőpiacról nem lehet megoldani a foglalkoztatást, akkor első körben a Fülöp-szigetekről érkezőket preferéljuk. Beszélnek angolul, keresztények, a Fülöp-szigeteki munkaerőnek van a legjobb híre a világban, és nem terveznek letelepedni az országban, ők csak dolgozni jönnek néhány évre. Az ottani állam által erősen szabályozott az a folyamat, hogy miként jöhetnek onnan ide dolgozni az emberek. Figyelnek rájuk, az államuknak fontosak a külföldi munkavállalóik. Dolgoznak a munkakörben,határozott idejű munkaszerződésük van, amiben vállalják, ha véget ér a munkaviszonyuk, ők hazaköltöznek. Magyarországon vannak még indonézeink, vietnámi munkaerőnk, mongolok, kirgizek és grúzok.
Aki bekopogtat a debreceni irodájukba, hogy szeretne munkaerőt toboroztatni, milyen eljáráson kell keresztülmennie?
Horváth Tamás, Stasztny Viktor: Az első körben, amire nagyon nagy hangsúlyt fektetünk, hogy felmérjük, a hozzánk forduló milyen iparágban tevékenykedik, korábban milyen munkavállaló keresési nehézségei voltak. Aztán megnézzük a cég szakterületét, az mennyire hiányszakma, mennyire betölthető, van-e rá szakképzés. Ez egy komplex elemzés. A végére tudunk egy gyakorlati javaslatot adni, hogy milyen munkaerő keresési irányba kellene elindulni. Van akinek mi toborozzuk, azaz közvetítjük a munkaerőt, vannak akiknek munkaerőt kölcsönzünk. Azok a foglalkoztatottak a mi cégünk állományában lesznek, és tőlünk bérli a munkaerőt.
– CH –
