Minisztérium: Hajdú-Biharban nem működik a JÉGER
Nem a JÉGER „veszi el” az esőt, és a rendszer működése önmagában nem magyarázza a magyarországi aszályt – erre hívta fel a figyelmet a Környezetvédelmi Minisztérium az augusztus 11-én közzétett bejegyzésében.
A tárca szerint a JÉGER jelenleg csak Vas, Zala, Somogy és Baranya vármegyében működik, miközben az ország más részein a rendszer működését szüneteltetik. A minisztérium szerint az elmúlt napok csapadéka sem mutat olyan összefüggést, amely alátámasztaná azt az állítást, hogy a jégkármérséklő rendszer „elveszi” az esőt.
A közlés szerint olyan térségekben is hullott csapadék, ahol továbbra is működik a JÉGER, miközben azokon a területeken sem esett mindenhol, ahol a rendszert már leállították. A friss csapadéktérképek és meteorológiai észlelések alapján a csapadék az elmúlt napokban foltszerűen, zivataros jelleggel érkezett.
A minisztérium szerint egy egyszerű összevetés is rávilágít arra, miért nem lehet a JÉGER működését az eső elmaradásával azonosítani. Ha a rendszer valóban „elvenné az esőt”, akkor a még működő területeken nem kellene csapadéknak hullania, míg a leállított térségekben mindenhol esnie kellene.
A JÉGER ugyanakkor nem felhőoszlató rendszer. A jégkármérséklő rendszer célja a jégeső okozta károk mérséklése: jégesőveszély esetén a rendszer működtetésével a jégszemcsék méretének csökkentésére törekednek. Nem arra szolgál, hogy eltüntesse a felhőket, vagy országos léptékben megváltoztassa a csapadék eloszlását.
A tárca szerint az aszály kialakulása ennél jóval összetettebb folyamat. A tartósan magas hőmérséklet, a kevés csapadék, az erős párolgás, a talaj kiszáradása és a vízmegtartás hiányosságai egyaránt hozzájárulhatnak a szárazsághoz.
A nyári zivatarok csapadéka ráadásul természeténél fogva is rendkívül egyenetlenül oszlik el. Előfordulhat, hogy egy településen jelentős mennyiségű eső hullik, néhány kilométerrel arrébb viszont alig érkezik csapadék. A minisztérium szerint ez önmagában nem utal felhőoszlatásra, hanem a zivataros csapadék természetes sajátossága. A közlemény ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a JÉGER működéséről lehet és érdemes szakmai vitát folytatni. A minisztérium szerint fontos, hogy a rendszer működése átlátható, mérhető és függetlenül ellenőrzött legyen.
A tárca szerint azonban az aszály problémáját nem lehet egyetlen rendszer működésére visszavezetni. A hosszú távú megoldások között sokkal inkább annak van jelentősége, hogy hogyan lehet több vizet megtartani a tájban, valamint miként alkalmazkodhat a mezőgazdaság a gyakoribbá váló aszályos időszakokhoz.
