Megvalósulhat az álom: hamarosan bejelentik a 4-es főút négysávosítását

A 2021-2027-es európai uniós pénzügyi időszak Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozó Területi Operatív Program Plusz pályázati rendszer módosítása volt a legnagyobb érdeklődést kiváltó napirendi pontja a vármegyei közgyűlés március 31-én, a Vármegyeházán tartott soros ülésének, melyen a 24 képviselőből 21 vett részt, és minden napirendi pontot egyhangú szavazással fogadtak el.

Több mint 120 milliárd érkezik

Hajdú-Bihar Vármegye Integrált Területi Programja 2021-2027 című dokumentum módosítását Czapp Zsuzsa, a vármegye fejlesztési és tervezési osztály csoportvezetője adta elő. A vármegyei önkormányzat január 24-én kapott hivatalos tájékoztatást a Miniszterelnökség területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárságától, hogy előző év december 22-én az Európai Bizottság elfogadta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszt. Ez azért volt fontos, hogy a TOP Pluszban eddig meg nem hirdetett felhívások megjelenhessenek, és programszinten a tervezési dokumentumba be tudják építeni a forint-euró árfolyam változásából adódó támogatásösszeg módosulást. A TOP Plusz az ország területi kihívásaira reagál, ennek érdekében területi (vármegyei) forráselkülönítést és területi támogatást alkalmaz.

Ez alapján a vármegyékre jutó forráskeret legalább 65 százalékát a legkevésbé fejlett négy régióba, legalább 10 százalékát a komplex programmal fejlesztendő járásokba irányítja, és a vármegyéken belül további területi célzást ír elő.

Hajdú-Biharban az élhető vármegye programra 13,12 milliárd, a klímabarát vármegyére 13,74 milliárd, a gondoskodó vármegye pályázati alapba 18,1 milliárd, míg a versenyképes vármegye programba 11,3 milliárd forint jut. Programszinten biztosít támogatást a négy és öt számjegyű, állami tulajdonban lévő közutak, továbbá a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére. A járásokban megtörténik a helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése, mégpedig 36 komplex programmal. A klímatudatosságra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra 100 millió forint lesz. Az élhető települések program pályázataira közel 21 milliárd forintot különítettek el. Ebből zöld infrastruktúra-fejlesztésre 2,88 milliárd, a csapadékvíz-elvezetésre 4,89 milliárd, kerékpárutak építésére 3,76 milliárd forint támogatást irányoztak elő. A belterületi utak fejlesztésére 12,16 milliárd, a fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatására 105 millió, a fenntartható városfejlesztésre 13 milliárd forint lesz összesen. Az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére 9,46 milliárd, a fenntartható energiahatékonyságra 4,27 milliárd forint, a megyei foglalkoztatási, gazdaságfejlesztési együttműködésekre 5,54 milliárd, a szociális célú városrehabilitációra 237 millió, a helyi humán fejlesztésekre 3,69 milliárd forint lesz. A fenntartható humán fejlesztésekre összesen 5,92 milliárdot lehet elnyerni. Ezen belül a gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra-fejlesztésre 3,22 milliárd, amiből bölcsődefejlesztés 527 millió, az óvodai fejlesztésre pedig 2,67 milliárd forint jut majd. Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztésére 1,8 milliárd forint lesz a következő években, mégpedig úgy, hogy 887,8 millió egészségügyi alap- és szakrendelések, 916,17 millió a szociális alapszolgáltatásra van elkülönítve. A köznevelési infrastruktúra 3,44 milliárd, a helyi gazdaságfejlesztés 4,7 milliárd, a négy és öt számjegyű utak fejlesztése 10,24 milliárd, a helyi és térségi turizmusfejlesztésre 3,53 milliárd, aktív turizmus fejlesztésére 4,32 milliárd, a fenntartható versenyképes városfejlesztés 11,3 milliárd forintot kap majd.

A tájékoztató után Ménes Andrea (Fidesz-KDNP), a fejlesztési és stratégiai bizottság vezetője a bizottsága nevében elfogadásra javasolta az előterjesztést.

A napirendi ponthoz megfogalmazott véleményében Tóth József (DK) elmondta: természetes folyamat, hogy áttekintik a fejlesztési programot és módosítják azokat. Nagyon jók a célok, viszont a döntésekben jobban kellene támaszkodni a helyi szereplőkre, a megélt gyakorlatokra. Ezt ebben az anyagban kevésbé vették figyelembe. Például a szociális városrehabilitáció vagy a közoktatási intézmények esetében. Reméli, ezeket a jövőben átgondolják majd. Válaszában Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök kiemelte, Tóth József felvetése elérkezett Brüsszelig, de ott a támogatás megvalósítását pontosan fordítva gondolják, és eszerint jártak el. Az áprilisban megalakuló TOP Plusz bizottság is erősíteni fogja a vármegye érdekeit. A közgyűlési elnök kitért arra, hogy már több mint 50 milliárd forint TOP Plusz pályázati támogatásra megkötötték a szerződéseket annak ellenére, hogy Brüsszelből még egy forintot sem kaptak.

Interpelláló momentumosok

A napirendi pontok között szerepelt a Hajdú-Bihar Vármegyei Fejlesztési Ügynökség ez évi üzemi tervének elfogadása is. Az előterjesztés kiegészítéseként Korbeák György, az ügynökség igazgatója kiemelte: az üzleti tervbe beterveztek 15 millió forint rendezvényszervezési bevételt is, mert ilyen tevékenységek már korábban is voltak. A kisebb önkormányzatoknak segítenének a rendezvényszervezésben. A falvak támogatásáról elmondta azt is, hogy a belterületi utak javításába az ügynökség nem egy esetben konzorciumi tagként lépett be.

A bizottsági elnökök, Ménes Andrea, Csiszár Imre (Fidesz-KDNP) és Demeter Pál (jobbik) a bizottságaik nevében egyöntetűen elégedetten nyilatkoztak a fejlesztési ügynökség munkájáról, segítőkészségéről és az ott dolgozó szakemberek felkészültségéről, és elfogadásra javasolták a beszámolót.

Ezt erősítette meg hozzászólásában Tóth József, hozzátéve, hogy a pályázatok megvalósításához sok esetben nincs elég szakember a településeken. Az ügynökség azonban ebben is segít. Véleménye szerint az új jogszabályoknak való megfelelésben is igényelnének segítséget az önkormányzatok. Ezt már jelezték, és megnyugtató, hogy ebben is partner a fejlesztési ügynökség. Pajna Zoltán elmondta: az Európai Bizottságtól származó információ szerint a területfejlesztésben ott vannak igazán jó eredmények, ahol abban a fejlesztési ügynökségek segítenek. Ebből a szempontból Hajdú-Bihar az egyik jó példa az országban. Az utolsó napirendi pontként a vármegyei önkormányzat az OTP Bank után a Takarékbank Zrt.-vel is együttműködési megállapodást kötött. Ez az önkormányzatok, a helyi gazdaságfejlesztési projektek finanszírozását könnyíti majd meg.

A napirendi pontok lezárása után Pajna Zoltán három interpellációt jelentett be.

Ehhez hozzáfűzte, hogy a közgyűlés elején mindenki megszavazta a napirendi pontokat, így megtehetné, hogy nem terjeszti elő Kosztin Mihál (Momentum) és Kiss László (Momentum) interpellációját, és írásban válaszol. Ezt azonban nem szeretné, pontosabban nem szeretné ilyen politikai vonalra terelni az ügyet. Pajna Zoltán Kosztin Mihálynak címzett válaszából kiderült (itt az iskolák egyházi kezelésbe adásával függött össze az interpelláció), hogy a felvetés megoldása az önkormányzati törvény és a helyi szervezeti és működési szabályzat szerint nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. A választ a momentumos politikus elfogadta. Kiss László két interpellációt is beadott. Az egyikben visszautalt a december 16-án egyhangúlag megszavazott közgyűlési határozatra, miszerint nem fogadják el, hogy felszámolják a 22 ügyeleti pontból álló orvosi ügyeleti rendszert. Akkor kérte az elnököt, járjon el a szaktárca egészségügyben illetékes államtitkáránál, és maradjon meg a február 1. előtt fennálló rendszer. A másikban javasolta a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló közötti 12,1 kilométeres szakaszának 2x2 sávosítási tervének folyamatos napirenden tartását. Pajna Zoltán az orvosi ügyeleti rendszerről elmondta: Kiss László tévesen fogalmazta meg a beadványt. Az ő felkérése az Országos Mentőszolgálat, valamint annak regionális igazgatójához szólt. Utóbbival megtörtént az egyeztetés. A kérdések okafogyottak, hiszen a lakossággal úgy volt egyeztetés az ügyben, hogy február 1-jét megelőzően 19 hónapon keresztül a vármegye lakossága igénybe vette az orvosi ügyelet új rendszerét, és azzal elégedettek voltak. Az országos tekintetben is rendkívül veszélyes 4-es főút említett szakaszának négysávosítása régi téma, azt a korábbi hajdúszoboszlói városvezetés, a mostani „úgynevezett” ellenzék gátolta, akadályozta meg. Az út szintlépéséért Kiss László őket kérje számon – javasolta Pajna Zoltán, aki almondta azt is, hogy a 2x2 sávossá bővítésről a minisztériumban megtörténtek az egyeztetések, és várhatóan a jövőben egy közös bejelentést tesznek az útbővítésről. Kiss László elfogadta a választ mindkét interpellációjára.

CH