Megszavazták a debreceni költségvetést, jöhet a CATL!
Több hozzászólás mellett és gyakorlatilag vita nélkül 24 igen, 5 nem és egy tartózkodással fogadta el város 2023. évi költségvetését Debrecen közgyűlése. A büdzsé bevételi és kiadási oldalán egyaránt 189 milliárd forint szerepel. Az előterjesztés szerint az ez évi büdzsé a kihívások és a lehetőségek költségvetése, aminek központi témaköre a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a környezetvédelem, a fenntarthatóság és az egészségvédelem.
A Vármegyeházán tartotta ismét a közgyűlését a debreceni önkormányzat február 23-án. A város a közgyűléshez szokatlan intézkedéssel készült, több közterület felügyeleti egyenruhás ember is tartózkodott az Árpád-terem előtti folyosón. Úgy értesültünk, a biztonsági erősítés az előző nap a CATL-akkumulátorgyár népszavazási kérdéseinek elkaszálása miatt volt. A városvezetés ugyanis tarthatott attól, hogy valaki vagy valakik performanszt rendeznek, megzavarják a közgyűlést. Erről azonban szó sincs! – derült ki Szekeres Antal címzetes főjegyző Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) kérdésére adott válaszában. Mint megtudtuk, a Városháza a közgyűlés megtartására csupán a Vármegyeháza bizonyos területeit bérli, és az egyenruhások abban segítenek, hogy csak a bérelt területet használják a képviselők, a vendégek. Ehhez képest a tonfával felszerelt egyenruhások már jóval a közgyűlés vége előtt elhagyták posztjaikat.
„Egymillió tonna széndioxid”
Az ülésen egyébként 32 képviselő vett részt, de Vaszkó Imre (DK) képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke, még a büdzséről szóló napirendi pont tárgyalása előtt hozzászólásában kijelentette, hogy a költségvetést „nyakon öntötték” egy számukra elfogadhatatlan mázzal, a zöldítés mázával. Ez a mostani helyzetben cinikus, hiszen a városba hozzák az évi egymillió tonna széndioxidot kibocsájtó akkumulátorgyárat. Ezért nemcsak a szavazáson nem vesz részt, hanem frakciótársával együtt kivonul a napirendi pont tárgyalásáról. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester sajnálatosnak nevezte, hogy a város működésének legfontosabb döntésében nem kívánnak részt venni. Hangsúlyozta, a költségvetés elfogadása a város működését és fejlődését kell, hogy szolgálja. A céloknak vannak pozitív következményei, és vannak ezekkel együtt járó kevésbé kedvező hatásai is; összességében azonban pozitív a mérleg. Az akkumulátorgyár egyébként a város széndioxid-kibocsájtásának, ami jelenleg évente több millió tonna, mérséklését segíti elő.
Mindezek előtt azonban a közgyűlés megemlékezett a nemrégiben elhunyt Gulácsi Anna Ilona (DK) képviselőről, akit kedves, szorgalmas, konstruktív képviselőnek nevezte Papp László.
Büdzsémagyarázat, városfejlesztés
– Nehéz időszakban születik a költségvetés, ami biztosítani tudja a város elmúlt években elért fejlődési dinamikáját. A 2019-ben kezdődött ciklus a permanens válságok ciklusa. A 2022-es költségvetést úgy hajtottuk végre, hogy érzékelhető törést nem kellett elszenvedni. A ciklus végén elmondhatjuk, amit elterveztünk, mindent meg tudtunk valósítani. Amíg a világban válság van, addig itt munkahelyek ezrei jöttek létre – kezdte az ez évi büdzsé elemzését Papp László. – 2023-as költségvetés készítésekor rengeteg, a válság által determinált körülménnyel kellett számolni. Például a magas infláció következményeivel, ki kellett gazdálkodni a jelentős béremelést, energiaköltségek drasztikus növekedését. A költségvetés súlypontja a város működése irányába tolódik. Fejlesztésekre, beruházásokra mintegy 52 milliárd forintot tudunk fordítani, a többi a bér- és működési költségek finanszírozására megy - részletezte a városvezető, aki Debrecen országon belüli kiemelt fejlesztési központi helyzetére tért át. Jól halad a gazdaságfejlesztés, aminek eredményeként Debrecen Közép-Európa egyik legerősebb gazdaságú körzetének központjává válik. Ennek – hangsúlyozta – sem munkaerő-, sem víz-, sem energiaakadálya nincs. Debrecen gazdaságának energiaellátását célzó fejlesztéseket a központi költségvetés biztosítja. A kellő mennyiségű ipari víz megléte felőli aggodalmak annak ellenére is alaptalanok, hogy felszíni vizekből valóban hiány van Debrecenben. Ezt a Civaqua-programban pótolják. Az úgynevezett szürke víz felhasználásával azonban ki tudják elégíteni a gazdaság vízigényét. A vezetékrendszer-, és a szennyvíztelep technológiai fejlesztésének tervezése elkezdődött. Afelől, hogy lesz-e elegendő munkaerő, nincs kétsége Papp Lászlónak, hiszen a városban, a vármegyében még mindig több a munkanélküli, mint a fővárosban, továbbá a vissszatelepülőkben is bízik a városvezető. És persze megindulhat az eddigiektől eltérő munkaerővándorlás, tehát nyugatról kelet felé.
– Nagyon fontos a közlekedés fejlesztése – folytatta a debreceniek örök problémájával a polgármester. – A Sas utcai mélygarázs hiánypótló beruházás a belvárosban. Középtávon elkészül a parkolóházgyűrű a centrum körül, utána a P+R lehet napirenden. Az útjavításokra körülbelül kétmilliárd forint van a költségvetésben. Márciusban kezdődik 471-es főút Sámsoni úti szakaszának fejlesztése, a tervek szerint zajlik a 33-as főút 2x2 sávosítása és a különszintű vasúti átjáró építése - sorolta a nagyberuházásokat, áttérve arra, hogy a városvezetésnek fontos a széndioxid kibocsájtás csökkentése azzal együtt, hogy a gazdasági fejlesztésnek természetesen van üvegházgáz-termelő hatása is, de megvannak az eszközök, amivel tudnak tenni a levegő szennyezése ellen. Ebben a közlekedés átalakítása egy nagyon fontos tényező. A széndioxid kibocsátás csökkentését szolgálja az intézmények épületfelújítása, napkollektorokkal történő ellátása. Eddig 40 ezer gigajoul energiát takarítottak meg és alternatív módon hárommillió kilowattóra energiát termeltek.
– Ebbe a sorba illeszkedik a panelprogram újraindulása – tért rá egy sokakat érintő témára Papp László. – A program komoly lakossági igényeket szolgál, mert a panellakások energetikai korszerűsítése nagyon időszerű, ugyanakkor az ezeket segítő hitel- és kamatköltségek miatt gyakorlatilag megállt a felújtás. A város a költségvetésében fél milliárdot fordít a panelprogram újraindítására. Később döntenek a pályázati rendszerről, nyáron érkezhetnek az első pályázatok. Ha bővül Debrecen gazdasága, a panelprogramot is ki lehet terjeszteni. Ugyancsak az energiamegtakarítás körébe tartozik a város közvilágítási rendszerének átalakítása. Erre az évre 9,6 milliárd forintba kerül a közvilágítás, ami nagyságrendekkel több az előző évekénél. A közvilágítási költség legalább egyharmadát meg lehetne takarítani szabályozható fényerejű LED-es világítással.
Beszélt még a polgármester arról, hogy az idén átadják a Csokonai színház felújított épületét, fenntartják és 2023-ban 70 milliót szánnak az egészségvédelemben fontos szerepet betöltő szűrővizsgálatokra, az óvodai dolgozók a közfoglalkoztatottak 15 százalékos általános béremelésén túl évi 70 ezer forint cafetéria juttatást kapnak, a kulturális ágazat dolgozóinak pedig további 20 százalék béremelést is beterveztek a költségvetésbe. Papp László a jövőt illetően hangsúlyozta: a debreceni nagy gyárak helyi adó befizetése a 2026. évi költségvetésben már érezhető lesz, és a debreceni önkormányzatnak akkortól lesz nagyobb mozgástere a lakosság komfortérzetét javító, a helyi identitást erősítő beruházásokra. De a mostani költségvetés is biztosítja a város növekedését, fenn tudja tartani a működését.
Csak Debrecen, csak a debreceniek
Papp Viktor (Fidesz-KDNP) frakcióvezető hozzászólását azzal kezdte, hogy a közgyűlés jelentős anomáliája a pénzügyi bizottság elnökének kivonulása a város éves költségvetésének tárgyalásáról. Folytatásként elmondta: fontos, hogy a Debrecen saját bevételekkel rendelkezik, és ez stabil növekedést mutat. Az idei költségvetés jelentősen koncentrál az emberek mindennapi életére, foglalkozik gondjaikkal. Kitért arra is, hogy ügyel a város területének egységes fejlődésére. A panelprogram folytatását sokan várják a rezsiköltségek minimalizálása miatt. Papp Csaba (Fidesz-KDNP) a Debrecen a Gondoskodó Város programról beszélt. Tavaly az 1300 programjuk 21 ezer résztvevővel zajlott. Kell ez a tevékenység. Kiállt a szűrővizsgálatok fontossága mellett, a Mozdulj Debrecen Program pedig Debrecen lakosságának az egészség megtartását emeli új szintre.
Madarasi István (MSZP) kifejtette, hogy azért annyira nem rózsás a helyzet, mint ahogy azt a polgármester előterjesztette. Az infláció miatt csökkent a nominálisan a tavalyival körülbelül megegyező mostani költségvetés értéke. Lakhatási válsággal találkoznak, lassan közlekedési válság is lesz, a fejlesztésekben pedig a kormány dönt a debreceniek helyett.
– A költségvetésnek nem arról kellene szólni, hogy miért kell minden áron akkumulátorgyárat idehozni, hanem arról, hogy az ipari egységekből származó bevételeket minél nagyobb mértékben fordítsuk a lakosságra. Elenyésző ami a debreceniek javára megy. A kormányzat ellehetetleníti az önkormányzatokat, Debrecentől a szolidaritási adóval hatmilliárd forintot vesz el. A saját bevételünkkel sincs szabad mozgásterünk.
Papp László válaszából kiderült, hogy a költségvetés minden körülmények között a debreceni polgárok érdekeit szolgálja. A debreceni önkormányzat a vidéki önkormányzatok bármelyikétől nagyobb mozgástérrel rendelkezik. Folyamatos az aszfaltozás, a közlekedés átalakítása. Vannak ugyan korlátok, de ezeket nem lehet áthágni, tágítani viszont igen.
Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) hozzászólásában hangsúlyozta: fontos az, hogy a debreceniek hogy érzik magukat városukban. Megtartó erő a munkahely, a biztonság, az elfogadható kereset, de lenni kell közérzetjavítóknak is. Ezek közé tartozik a kultúra. A közművelődésre 927 milliót fordít költségvetésében az önkormányzat. Erősítik a debreceni identitást és a város megtartó erejét. A színházfejlesztésre 5,9 milliárdot fordítottak, szükség volt erre, mert Debrecennek kulturális téren is zászlóshajóként kell viselkednie a régióban - hangsúlyozta.
Csaholczi Attila (Fidesz-KDNP) kiállt a panelprogram mellett és megköszönte, hogy a város hosszútávra tervezi azt. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester számadatokkal támasztotta alá, miért fontos a gazdaság fejlesztésének folytatása. – 2014-ban 10,4 milliárd, az idén 25,4 milliárd forint iparűzési adó folyik be a város kasszájába. Az összes helyi adó bevétel 2,5-szeresére nőtt kilenc év alatt. Ha ezt nem sikerült volna meglépni, a háború sújtotta világunkban óriási bajban lenne Debrecen. Madarasi képviselőtársamnak válaszolva, a szűk mozgástér az iparűzési adó növekedésével egyre inkább bővül.
Széles Diána (Fidesz-KDNP) alpolgármester hangsúlyozta, a költségvetés a debreceniekről szól, a kihíváskra ad választ. Benne a Gondoskodó Város Programról is. Ennek lényege, hogy mindenki mögött ott vannak, szeretnének segíteni, ugyanakkor az is fontos, hogy az emberek a saját erejükből is akarjanak boldogulni. Balázs Ákos (Fidesz KDNP) alpolgármester kijelentette, Debrecen idei költségvetésében jelen van a zöldgondolat, zöld megoldás. Példaként hozta a közösségi közlekedés eszközeinek korszerűbbre cserélését, valamint a debreceniek tulajdonában lévő elektromos autóinak továbbra is ingyenes parkolását.
[Beillesztett cikk: Cégek, amelyek sokba kerülnek Debrecennek]
