Leszavazták a debreceni közgyűlés feloszlatási kísérletét
Nemmel szavazott a június 25-i debreceni közgyűlés Madarasi István és Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért Egyesület) előterjesztésére, amelyben a képviselők a fideszes többségű testület feloszlatását szerették volna elérni. A vonatkozó törvény értelmében név szerinti szavazást tartottak; a fideszesek és a mi hazánkosok nemet mondtak, a Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselő nem vettek részt a szavazásban, csakúgy, mint az Összefogás a Cívisvárosért harmadik képviselő tagja.
Az „óellenzéki” előterjesztés – Madarasi István korábban az MSZP, Mándi László a Momentum színeiben volt képviselő – szerint az április 12-i országgyűlési választások eredménye, Barcsa Lajos és Széles Diána fideszes alpolgármesterek veresége olyan üzenetértékű helyzetetet teremtett, amelyben a „politikailag felelős döntés a debreceni közgyűlés” feloszlatása és időközi választások kiírása.
Mándi László szerint a közgyűlésben többségben lévő Fidesz-KDNP iránti bizalom a korábbi kormánypártok bukásával egyértelműen megkérdőjeleződött. Különösen, hogy a debreceni testület ez év elején határozatban állt ki Orbán Viktor „vívmányai” mellett, a korábban bagatellizált akkumulátoripari kockázatok mára húsbavágó veszélyek vagy éppen Papp László polgármester nem kért bocsánatot az olyan civil szervezetek vegzálásáért, mint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesülete – hangoztatta a képviselő. Madarasi István azzal érvelt, hogy a Fidesz a „városra szabadította az akkumulátoripari gyárakat”, amiért el kell számolniuk, valamint az önkormányzat számára üdvösebb az olyan vezetés, amelyikkel a kormány együttműködőbb.
A kérdések és az ellenvélemények egy része arra hegyeződött ki, hogy pusztán az amúgy is változékony közhangulat önmagában nem elegendő indok egy ilyen súlyú döntéshez. Hiszen az alkotmány szerint a képviselőket a mandátumuk lejártáig köti a képviselői eskü. Másképp: a 2026-os országgyűlési választások végeredménye nem írja felül a két évvel korábbi önkormányzati választások eredményét és következményeit. Kérdésre kiderült az is, hogy nemleges döntés esetén Madarasi és Mándi képviselők megtartanák a tisztségüket, ami Papp László szerint önmagában meghatározza az előterjesztés komolyságát. Hozzátette: a Fidesz-KDNP négy kétharmados parlamenti győzelem után sem vetette fel az eltérő politikai vezetésű önkormányzati testületek lemondását.
Salánkiné Kuti Zsuzsanna (MI Hazánk) Szeged, Ózd és Hódmezővásárhely példáján keresztül hangsúlyozta, mennyire nem ért egyet a két választás összekapcsolásával. Megjegyezte: amíg a parlamenti választásokon elsődlegesen a pártszimpátia kerül előtérbe, addig az önkormányzatin jobban számít a jelöltek alkalmassága. Az sem tetszett neki, hogy a feloszlatást kezdeményező képviselők olyan pártokhoz tartoznak, amelyek el sem indultak az országgyűlési választásokon. Miféle létjogosultsága van egy ilyen felvetésnek éppen tőlük? – kérdezte Salánkiné Kuti Zsuzsanna, aki egyesen erkölcstelennek tartotta volna a feloszlást. – Az emberek nem a kampány folytatását várják tőlünk, hanem azt, hogy a törvényesen megválasztott képviselők együtt dolgozzanak értük. Dolgozni kell! – szögezte le.
Gondola Zsolt Zoárd frakcióvezető (Civil Fórum Debrecen Egyesület) szigorú hangot ütött meg. Szerinte Madarasi István és Mándi László az előterjesztéssel azt is kifejezésre juttatta, hogy nem kívánnak együtt dolgozni a jelenlegi testülettel. Ezért önálló javaslatként kezdeményezte, hogy a közgyűlés hívja vissza őket a bizottságokból és az önkormányzati cégek felügyelő bizottságaiból (Mándi esetében két, Madarasinál egy bizottsági, valamint egy-egy felügyelőbizottsági pozícióról van szó). A közgyűlés azonban már azt is elvetette, hogy külön ügyrendi javaslatként egyáltalán napirendre vegyék a Gondola által megfogalmazott kezdeményezést.
