Le kell-e nyelni a hajdúnánási ivóvíz ügyét?
Hajdúnánáson az elmúlt hetekben az ivóvíz összetétele körül alakult ki vita az önkormányzat és az ivóvízszolgáltató között. A városvezetés szerint a lakosság tájékoztatása és hozzájárulása nélkül történt változtatás az ellátásban, míg a szolgáltató az ellátásbiztonságra hivatkozik. A Cívishír az ügy tisztázása érdekében részletes kérdéssort küldött a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nek (TRV), miután Bódi Judit polgármester ismertette a város álláspontját.
Mindenekelőtt azonban szólaljanak meg a nánásiak: ők érzékelnek-e változást az ivóvíz minőségében. A megkérdezettek egyöntetűen arról számoltak be, hogy a víz íze kismértékben megváltozott. Egyikük úgy fogalmazott: karcosabb, karakteresebb lett a csapvíz íze, ami nem feltétlenül előnyös egy ivóvíz esetében.
A csapvíz minőségére rálátással bíró olvasónk is megerősítette, hogy érzékelhető az ízbeli változás, ugyanakkor hozzátette: ez erősen szubjektív megítélés kérdése. A lakosság egy része ugyanakkor úgy véli, hogy a felszíni vízből – jelen esetben a Keleti-főcsatornából – származó víz ivóvízként történő felhasználása eleve nagyobb kockázatot hordoz, mint a rétegvízé – mutatott rá a megkérdezett. Véleménye szerint a felszíni vizekben olyan anyagok is megjelenhetnek, amelyekre nem minden esetben terjed ki az elemzés, például mikroműanyagok vagy gyógyszermaradványok.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ezek a kevert ivóvízben jelen lennének, de annak lehetőségét sem zárja ki teljes mértékben. Hozzátette: a felszíni víz megfelelő tisztítás után egyébként jó minőségű ivóvízzé alakítható, ugyanakkor a kockázat mértéke nagyobb, amellyel – tapasztalatai szerint – egyre többen tisztában vannak.
Az önkormányzat szempontjai
Bódi Judit felidézte: a debreceni Déli Ipari Park vízellátásának biztosítása érdekében – elsősorban a parkba települő, nagy vízigényű akkumulátorgyárak kiszolgálására – a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. korábban egy nagyszabású beruházással a Keleti-főcsatorna vizét Balmazújvároson és Hajdúböszörményen keresztül Hajdúnánásig vezette el. A fejlesztés eredeti célja a meg nem valósult MotoGP-pálya és a kapcsolódó beruházások vízellátása volt, egyúttal pedig a Hajdúnánás–Hajdúböszörmény–Balmazújváros térségi ivóvízrendszer megerősítése.
A polgármester hangsúlyozta: Hajdúnánás mindezek ellenére továbbra is kizárólag a saját rétegvizes kútjaira kíván támaszkodni. Mint rámutatott, a TRV kezelésében lévő nánási kutak a város teljes ivóvízigényét – még a nyári csúcsfogyasztási időszakban is – biztonsággal képesek ellátni. Ez a rétegvíz kiváló minőségű, ezért az önkormányzat egyértelművé tette: nem kíván felszíni eredetű vízzel kevert ivóvizet juttatni a lakossághoz. Erről a képviselő-testület egyhangú döntést hozott azon az ülésen, amelyen a TRV képviselője is jelen volt.
Bódi Judit elmondta: egy, a TRV kezelésében lévő meghibásodott kút miatt kieső, nagyjából 5-10 százaléknyi ivóvízmennyiséget az önkormányzat a fürdő vízellátásához korábban fúrt, majd 2023-ban a város tulajdonába visszakerült kútból kívánta pótolni.
Ehhez képest – hangsúlyozta a polgármester – a TRV előzetes bejelentés, engedélykérés és önkormányzati hozzájárulás nélkül megkezdte a Balmazújváros felől érkező tisztított felszíni víz bekeverését a hajdúnánási rétegvízbe, mégpedig egyharmad-kétharmad arányban. Így a város lakossága kevert vizet kap, amiről a képviselő-testület csak egy önkormányzati képviselő közérdekű adatigénylését követően szerzett tudomást.
A polgármester rámutatott: a TRV a többszöri önkormányzati megkeresés ellenére sem adott át részletes adatokat a víz összetételéről, és csak hosszas levélváltás után küldött általános minőségigazolásokat. Az önkormányzat ezért azonnali ivóvíz-mintavételt kért, amelyen a szolgáltató is jelen volt; az eredmények beérkezését a napokban várják.
Bódi Judit szerint a helyzet jogi szempontból is aggályos, mivel a TRV Zrt.-nek jelenleg nincs olyan vízjogi-üzemeltetési engedélye, amely a felszíni víz bekeverését lehetővé tenné. Hajdúnánás ötnapos határidőt szabott a szolgáltatónak az eredeti állapot visszaállítására, ellenkező esetben törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezhetnek a hatóságoknál.
A polgármester arról is beszélt, hogy a lakosság részéről már érkeztek jelzések az ivóvíz ízének megváltozásáról (a víznek valamelyest változott az íze, „karcosabb” lett – a szerk.), ezekre azonban a TRV eddig nem adott érdemi magyarázatot. Hangsúlyozta: addig nem tekinthető megnyugtatónak a helyzet, amíg a szolgáltató nem tartja be a korábbi megállapodást, és nem tér vissza a tisztán rétegvíz alapú ellátáshoz. Amennyiben ez nem történik meg, az önkormányzat jogi útra tereli az ügyet, és kész a végsőkig elmenni a lakosság érdekében.
Bódi Judit végül kiemelte: az ivóvíz minősége alapvető közszolgáltatás, és minden döntésnek azt kell szolgálnia, hogy a hajdúnánásiak egészséges, jó minőségű ivóvízhez jussanak.
A Cívishír kérdései
Hírportálunk az ügy teljes körű tisztázása érdekében részletes, 13 pontból álló kérdéssort juttatott el a TRV Zrt.-hez. Megkeresésünkben arra kértünk választ, mi indokolta a Balmazújváros felől érkező felszíni víz bekeverését a hajdúnánási ivóvízrendszerbe; mikor és milyen döntési folyamat eredményeként született meg erről az elhatározás, valamint miért nem történt előzetes tájékoztatás és egyeztetés az önkormányzattal. Rákérdeztünk arra is, rendelkezik-e a szolgáltató a felszíni víz bevezetését kifejezetten engedélyező vízjogi-üzemeltetési engedéllyel, és ha nem, milyen jogszabályi alapra hivatkozva indult el a keverés.
A kérdések kitértek a felszíni víz részletes minőségi jellemzőire, az ezekre vonatkozó adatszolgáltatás elmaradásának okaira, valamint a legutóbbi, az önkormányzattal közösen végzett ivóvíz-mintavétel eredményeire is. A Cívishír arra is választ várt, összefüggésbe hozható-e a lakosság által jelzett ízváltozás a felszíni víz bekeverésével, miért nem a korábban visszaadott fürdőkút vizével pótolták a meghibásodott rétegvízkút kiesését, továbbá, hogy a hajdúnánási rétegvízkutak önállóan képesek lennének-e a város teljes ivóvízigényének biztosítására.
Kíváncsiak lettünk volna arra is, van-e bármilyen kapcsolat a debreceni Déli Ipari Park – különösen a nagy vízigényű üzemek – vízellátása és a hajdúnánási ivóvízellátási rendszer megváltoztatása között, továbbá mikor állhat vissza a kizárólag rétegvíz-alapú ellátás, ahogyan azt az önkormányzat kérte. Végül arra is választ vártunk, hogy a TRV kész-e nyilvános lakossági fórumon ismertetni az ügy részleteit.
A TRV Zrt. válasza
A Cívishír az ivóvízminőséggel kapcsolatos kérdéseit november 27-én küldte el a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nek. A válasz – a késedelem miatt tanúsított türelmünket megköszönve – december 16-án érkezett meg szerkesztőségünkhöz elektronikus levélben. A korrektség jegyében a szolgáltató válaszát változtatás nélkül, teljes egészében közöljük.
A felszíni víz bekeverése a település ellátásbiztonságának fenntartása érdekében vált szükségessé. Többek közt ebből kifolyólag került sor a Keleti-főcsatorna felszínivíz-tisztító mű – Balmazújváros – Hajdúnánás – Hajdúböszörmény távvezeték kiépítésére is, melynek eredményeképpen jelentős mértékben javult az érintett települések ivóvízellátásának biztonsága. Az ivóvíz távvezeték építését az önkormányzat is támogatta, ezzel együtt a Keleti-főcsatorna felszínivíz-tisztító műből származó, jogszabályi előírásoknak minden paraméter tekintetében megfelelő minőségű tisztított ivóvíz város vizébe történő bekeveréséhez is hozzájárult.
Társaságunk az önkormányzat által megbízott független szakértő bevonásával november 19-én közös mintavételezési eljárást folytatott le mind a Keleti-főcsatorna felszínivíz-tisztító műből átvett, mind a bekevert ivóvíz minősége tekintetében. A közös mintavétel eredményei szerint az átvett és kevert víz minőségi paraméterei megfelelnek a hatályos kormányrendeletben foglaltaknak.
A Keleti-főcsatorna felszínivíz-tisztító mű országosan is kiemelkedő színvonalú tisztítástechnológiával működik. Nem csupán a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott paramétereknek felel meg, hanem a jövőben vizsgálandó paraméterek és szennyezőanyagok eltávolítására is alkalmas. A korszerű technológiai elemek – így a nagyméretű derítők, aktívszén-adszorberek, ózonizáló és UV berendezések – a hagyományos fertőtlenítésnél többször hatékonyabbak, miközben jóval kevesebb, potenciális mellékterméket eredményeznek.
Válasz nélkül maradt kérdések
A TRV Zrt. válaszában nem tért ki arra, hogy mikor, kinek köszönhetően és milyen konkrét döntési folyamat eredményeként született meg a felszíni víz tényleges bekeveréséről szóló elhatározás a hajdúnánási ivóvízhálózat esetében. A szolgáltató nem adott választ arra sem, a vízkeverés megkezdése előtt miért nem tájékoztatták az önkormányzatot.
A válasz nem tartalmazott információt arról sem, hogy rendelkezik-e a TRV olyan, kifejezetten a felszíni víz bekeverését engedélyező érvényes vízjogi-üzemeltetési engedéllyel, valamint arról sem, hogy ilyen engedély hiányában milyen jogszabályi felhatalmazás alapján indult el a keverés.
Nem derült ki, miért nem kapták meg korábban az önkormányzat által kért részletes vízminőségi adatokat, és hogy a felszíni víz bekeverése összefüggésbe hozható-e a lakosság által jelzett ízváltozással. A szolgáltató arra sem reagált, miért nem a korábban a város tulajdonába visszakerült fürdőkút vizével pótolták a meghibásodott rétegvízkút kiesését.
Nem tudtuk meg, hogy a hajdúnánási rétegvízkutak önállóan képesek lennének-e a település teljes ivóvízigényének biztosítására, van-e összefüggés a debreceni Déli Ipari Park – különösen a nagy vízigényű üzemek – vízellátása és a hajdúnánási ivóvízellátási rendszer megváltoztatása között, valamint arra sem, mikor és milyen feltételek mellett állhat vissza a kizárólag rétegvíz-alapú ellátás. És persze arra sem kaptunk választ, hogy készek-e nyilvánosan is ismertetni az ügy részleteit egy önkormányzattal közös lakossági fórumon.
