Koronavírus: 80 ezer forint támogatás is kérhető Debrecenben
November közepén újraindult a debreceni segélyalap, mely révén havi 50, sőt, ha egy kiskeresetű háztartásban ketten kiesnek a munkából, úgy 80 ezer forint egyszeri támogatás is elérhető. Széles Diána alpolgármester szeretné, ha minél többen élnének a lehetőséggel. Ő maga egyébként – bár többször volt már szoros kontakt – még nem esett át a koronavírus-fertőzésen. Bár kétgyermekes anyaként, feleségként biztos benne, hogy előbb-utóbb elkapja. Annak ellenére is, mondja, hogy minden védőintézkedést a legkomolyabban betart.
Cívishír: Segélyalap, önkormányzat, Debreceni Karitatív Testület, görögkatolikusok: sokakban összekeveredett, hogy kinek, mi a szerepe. Tisztázzuk!
Széles Diána: A segélyalapot Papp László polgármester hívta életre az első járványhullám idején a koronavírus okozta károk enyhítésére, és azért, hogy segíteni tudjuk a nehéz helyzetbe került debrecenieket azon a 400 millió forinton túlmenően, amit szociális támogatásként amúgy is szétoszt a város különféle jogcímeken. Egy másik lapra tartozik a Debreceni Karitatív Testület tevékenysége: ez az ernyőszervezet azoknak is megpróbál segíteni, akik ilyen-olyan okból nem felelnek meg az önkormányzat szociális rendeleteiben támasztott feltételeknek, mégis rászorulnak a gondoskodásra. Az utóbbi években e két támogatási forma jól kiegészítette egymást, azonban a koronavírus olyan helyzetet idézett elő, amiről már az elején láttuk, hogy a szokásosnál szélesebb összefogásra lesz szükség. Ebből született a segélyalap, mely számára a debreceni Fidesz-KDNP frakció a polgármesterrel együtt felajánlotta az áprilisi tiszteletdíját, majd sorra érkeztek a vállalkozói és magánadományok. Eddig összesen 138 millió forint gyűlt össze, amelyből 83 millió forint áll rendelkezésünkre jelenleg. A támogatások szétosztását viszont nem az önkormányzat menedzseli, hanem a Debreceni Karitatív Testület, aminek az az oka, hogy így a pénzutalások után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a kedvezményezetteknek. Vagyis akinek adunk, az nettóban kaphatja a pénzt.
Cívishír: De a pénzt nem közvetlenül e testület utalja, hanem itt jönnek képbe a görögkatolikusok.
Széles Diána: Az érthetőség kedvéért fontos elmondani: az öt éve működő Debreceni Karitatív Testületet azért nevezzük ernyőszervezetnek, mert jelenleg 32 különféle szervezetet tömörít, nagy egyházaktól a Dorkász Szolgálat Alapítványon át olyan helyi civilekig, mint például a Forrás Lelki Segítők Egyesülete vagy a Hajdú Rendészeti Sportegyesület. A testület soros elnökének az is feladata, hogy biztosítsa a támogatások pénzügyi elszámolását a saját szervezetén keresztül. Az elnök – immár második éve – Rózsahegyiné Juhász Éva, a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye delegáltja. Fantasztikus munkát végeznek: amit eddig a polgármesteri hivatal szociális osztályán csináltak, azt most ők teljesítik – önkéntesen. A támogatások pedig azért érkezhetnek a kérelmezőkhöz nettóban, mert a görögkatolikus egyház kiemelten közhasznú szervezetnek számít, így a rajtuk keresztül futó összeg után nem kell adózniuk a kérelmezőknek.
Cívishír: Ki dönt a kérelmekről, mekkora az átfutási idő a kifizetésig?
Széles Diána: A kérelmekről hetente dönt egy részben önkormányzati képviselőkből álló bizottság. Ennek a tagja Kiss Sándor, a debreceni közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke, az ellenzéki kontroll kedvéért Kőszeghy Csanád Ábel (aki szintén felajánlotta az egyhavi tiszteletdíját a segélyalap javára, illetve több olyan javaslatot tett már, amik beépültek a gyakorlatunkba) és Orosz Ibolya Aurélia, a városi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője. Az ő személye azért fontos, mert a támogatásokkal öszefüggően környezettanulmányokat is végeznek a szakemberek, így a későbbiek során még többféle segítséget nyújthatunk. A bizottság tagja továbbá a Debreceni Karitatív Testület már említett elnöke. Pozitív elbírálás esetén, tehát ha a kérelmező megfelel a város honlapján ismertetett feltételeknek, két héten belül utalják a pénzt.
Cívishír: E tekintetben melyek az első hullám legfontosabb tapasztalatai?
Széles Diána: Akkor azt gondoltuk, hogy jelentősebb mértékben emelkedik majd a munkanélküliség, de a város válságtűrőnek bizonyult, 1 százalékpontot nőtt ez a mutató. A vártál kevesebb, 263 kérelem érkezett, közülük pedig 140 felelt meg a kritériumoknak, amelyeken májusban enyhítettünk is, ezzel egyidőben 30 ezerről 40 ezer forintra növeltük a háromféle támogatás legmagasabb összegét. Volt, aki például debreceni lakóhely híján esett ki, vagy nyugdíjasként jelentkezett, vagy nem rendelkezett felmutatható munkaviszonnyal. Ilyenkor nyúlunk a Debreceni Karitatív Testület kínálta szabadabb segítségnyújtási formákhoz. Azaz, ha pénzt nem adhattunk mindenkinek, legalább élelmiszer-adománnyal igyekeztünk gondoskodni ezekről az emberekről. Több mint 4300 csomagot juttattunk el közel 500 önkéntes révén olyanokhoz, akik kiestek a pénztámogatásból vagy csak egyszerűen jelentkeztek a koronavírus-veszélyhelyzet kapcsán indított tájékoztató telefonszámokon.
A második hullámra való felkészülés vezérelvét a kormány által indított nemzeti konzultáció eredménye adta, ami egybevág a saját visszajelzéseinkkel – vagyis az elvárás az, hogy az országnak működnie kell. Ennek szellemében a segélyalapból a védekezésre is költöttünk: így például minden bölcsődébe, óvodába, szociális intézménybe szenzoros kézfertőtlenítő-adagolót vásároltunk, azért mert az egyik gyógyszeripari cég 600 liter fertőtlenítőt ajánlott fel, így a kettő kiegészítette egymást. Vagy említhetem azt a 20 speciális ágyat is, amelyeket a járványhelyzet miatt a Pallagi úti idősotthonban kialakított izolációs részlegbe szereztünk be. Az esetleges elkülönítés miatt megnehezült az ellátottaknak a hozzátartozókkal való kapcsolattartása is, így e helyzet megkönnyítése érdekében önkormányzatunk 20 okostelefont is vásárolt. Itt emelném ki az legnagyvonalúbb adományozók szerepét, hiszen a maguk 50 millió forintja mellett Szabó Miklósék (Tranzit-csoport) rögtön 20 televíziót is vásároltak az idősotthon izolációs helyiségeibe. Bárány Lászlóék (Master Good) 10 millióval segítettek, de számos 5 és 1-2 millió forintos támogatás is érkezett helyi cégektől, magánszemélyektől.
Cívishír: Ők meghatározzák, hogy mire költsék a pénzt?
Széles Diána: Általában igen. A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, az egyedül élő idősek támogatása és a járvány elleni védekezés: ezek az elvárások. Rendszeresen egyeztetünk velük, közösen határozzuk meg a feladatokat. Így volt ez a nyáron is, amikor a védekezés felé fordultunk, és most is, amikor meghirdettük a pénztámogatások második körét. A támogatók javasolták például, hogy ez utóbbival várjunk az év végéig, mert karácsony után több elbocsátás várható, mint előtte.
Cívishír: Azt is ők mondták, hogy 50 ezer forintra emeljék az egyszeri pénztámogatás összegét?
Széles Diána: Egyszerűen rugalmasan kell mozognunk az igényekkel, és látjuk, hogy aki nem tünetmentesen vészeli át a fertőzést, az gyakran 14 napnál hosszabb időre is kiesik a munkából. A nagy cégek vezetői megerősítik, hogy a kéthetes táppénz után könnyen újabb karantén vár a munkavállalókra egy-egy családtag megfertőződése következtében. Gondoljunk csak bele: a táppénzen töltött idő jelentős bevételkieséssel jár. Mi pedig legalább karácsony előtt szeretnénk erre egy kis gyógyírral szolgálni. Ennek érdekében, ha valaki – kiskeresetűként – igazoltan átesett a fertőzésen, és emiatt táppénzre vették, 50 ezer forint pénztámogatásra jogosult. Amennyiben egy háztartásban többen is érintettek, 80 ezer forint érkezhet. Mit jelent ez esetben, hogy kiskeresetű? Azt, hogy az egy főre eső jövedelem több kereső esetében nem haladja meg a 80, az egyedül élőknél a 120 ezer forintot. A feltételekről részletes tájékoztató olvasható a város honlapján.
Cívishír: Kisvárosi polgármesterek, legyenek fideszesek, ellenzékiek vagy függetlenek, rendszeresen posztolják a közösségi médiában a településük járványügyi adatait. Debrecenben vannak, akik ezt hiányolják, bár sokszor elhangzott már, hogy ez nem az önkormányzatok dolga.
Széles Diána: Ebben a kérdésben az operatív törzs és a járványügyesek az illetékesek. Szerintem mi a helyes utat járjuk azzal, hogy nem avatkozunk bele abba, ami nem a mi asztalunk. Ráadásul, ugye, Debrecen nem éppen kisváros. A járvánnyal összefüggő intézkedéseinket viszont mindig közöljük. Igyekszünk előre gondolkodni: a bentlakásos szociális intézményeinkben például már augusztus közepén kijárási korlátozásokat vezettünk be.
Cívishír: De azért a friss debreceni járványadatokat tudják, nem?
Széles Diána: A járványügy nem köteles ilyen információkat megosztani az önkormányzatokkal. Hivatalosan mi is csak a megyei adatokat ismerjük.
Cívishír: Augusztusban, nem sokkal az önkormányzati szigorítás után, négy gondozott és egy dolgozó koronavírus-tesztje lett pozitív a Pallagi úti idősotthonban. Azóta mi a helyzet?
Széles Diána: Ebben megint csak a járványügy illetékes, mi kizárólag végrehajtjuk, amire utasítanak. Hozzáteszem, még a nyáron nagyon szigorú, 13 pontos rendszert írtunk elő az idősotthonainkban, és biztosítottuk az elkülönítés lehetőségét. Akinél bármilyen betegségnek a legenyhébb gyanúja felvetődik, máris izolálják a többiektől. A héten pedig Debrecenben is elkezdődött a szociális intézmények dolgozóinak tesztelése, de ennek a szálai a kormányhivataloknál futnak össze.
Cívishír: Mit tart a legnehezebbnek ebben a helyzetben?
Széles Diána: Az állandó bizonytalanságot, hiszen senkinél sincs jósgömb, nem tudjuk, mikor, hogyan ér véget ez a járvány. Nagyon rosszul érintett az adventi vásár kényszerű elmaradása. Nyomasztó, hogy a közösségi összetartozás élményének, a karácsonyra való készülődésnek ebben a formájában idén nem részesülhetünk. Ezzel összecseng a járványnak az egyedülálló idősekre gyakorolt hatása, ami számomra különösen megindító. A családok nem mernek közvetlenül találkozni az idős hozzátartozókkal, akik így még inkább elmagányosodnak, hiszen a kimozdulás kockázatos. Van, aki már egyszerűen csak azért telefonál nekünk, hogy valaki nyissa rá az ajtót, legalább tíz percet beszélgessen vele egy önkéntes. Korábban vidám öregekkel találkoztunk, most lehangoltak. A vírus a legfontosabbat vette el: azokat a kapcsolatainkat, amelyek révén embernek, annak a társas lénynek érezhetjük magunkat, akik valójában vagyunk.
Cívishír: Hogyan látja a vendéglátás, a turizmus újraindulását?
Széles Diána: Utóbbi gyorsan regenerálódó ágazat, a belföldi turisták gyorsan visszatérnek majd és „kiéhezettebbek” lesznek az élményekre, mint valaha. A külföldiek visszacsábítása nyilván sokkal nehezebb, több időt igényel. Korábban a városban 70-30, az utóbbi években 60-40 százalék volt a hazai-külföldi turisták aránya. A külföldiek száma attól függ, mennyi repülőjárat indul újra, meddig tart, amíg sikerül a korábbi, növekvő utasszámmal bíró repülőtérhez visszatérni. A vendéglátást közben tönkreteszi a járvány. Az önkormányzat és a kormány biztosít ugyan kedvezményeket, de azért tudjuk, hogy ez nem segít mindenkin. Az adventi vásárra ingyenes kitelepülést biztosítottunk volna aszámukra, erre még az sem jöhetett össze… Azt látom, hogy karácsonyig mindenki kitart. Remélem, azután is!
RaL
