Kiszáradhat a Berettyó és a Sebes-Körös
Ha marad a szárazság, reális veszélye van annak, hogy a Berettyó és a Sebes-Körös egyes szakaszai időszakosan kiszáradjanak. Ehhez több kedvezőtlen körülménynek egyszerre kell fennállnia, de a veszély már nem csupán elméleti – válaszolta a Cívishír kérdésére a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG). A Sebes-Körösről a szervezet a saját kezelésében lévő egyetlen, a folyó jobb partján működő Határmenti mérőállomás adatai alapján adott tájékoztatást. A körösszakáli állomást, a többi mérőhelyet és a medret a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezeli.
A folyó állapota július 18-i ottjártunkkor Körösszakálnál szabad szemmel is riasztó volt. A meder nagy része szárazon állt, a víz csak annak kisebb részét töltötte ki, a kiszáradt szakaszon pedig autók keréknyomai látszottak.
A helyiek közül többen azt mondták, ilyen alacsony vízállásra nem emlékeznek. Attól tartanak, hogy ha marad ez a tendencia, néhány év múlva a folyó egyes részei víz nélkül maradhatnak.
A folyók csökkenő vízhozamát jelzi, hogy igazán nagy árvíz 13 éve volt. A Berettyón és a Sebes-Körös alsó szakaszán ugyan 2023 decemberében volt elsőfokú árvízvédelmi készültség, az utolsó igazán látványos, harmadfokú helyzetig 2013 áprilisáig kell visszamennünk. Akkor Körösladánynál a Sebes-Körös 720 centiméterig emelkedett, miközben a harmadfok határa 600 centiméter. A Berettyó Szeghalomnál mintegy 583 centiméterrel tetőzött, vagyis 83 centiméterrel a harmadfokú szint fölött. (A harmadfok a legmagasabb készültségi szint).
Megdőlt a legkisebb vízállás
A TIVIZIG Határmenti Sebes-Körös állomásán július 18-án reggel 7 órakor mínusz 36 centimétert mértek. Az addigi legalacsonyabbként nyilvántartott vízállás mínusz 42 centiméter volt. Az igazgatóság szerint a rekord ebben az időszakban megdőlt: a Cívishírnek megküldött adatsorban július 11-én mínusz 44 centiméter szerepel. A különbség az előző évhez képest is jelentős. A 2025. júliusi havi átlag mínusz 9, az augusztusi mínusz 10 centiméter volt; 2026 júliusának a válaszadásig számított átlaga viszont már mínusz 38 centiméterre süllyedt.
A Berettyón július 18-án Kismarjánál plusz 34, Pocsajnál mínusz 49, Berettyóújfalunál mínusz 120 centimétert mutatott a vízmérce.
Ezek az értékek még nem döntötték meg a korábbi rekordokat, de megközelítették azokat. A történelmi minimum Kismarjánál plusz 12, Pocsajnál mínusz 77, Berettyóújfalunál mínusz 166 centiméter. Aznap vízhozamot nem mértek – a legközelebbi adatok július 10-ről származnak: Kismarjánál 0,4029, Pocsajnál 0,38, Berettyóújfalunál 0,4354 köbméter víz haladt át másodpercenként.
Különösen beszédes a határhoz közeli kismarjai mérőhely adata. A magyar-román kisvízi szabályzat szerint 0,452 köbméter/másodpercnél már tájékoztatási, 0,411-nél pedig intézkedési fokozat következik. Július 15-én Kismarjánál 0,391 köbméter/másodpercet mértek, vagyis a vízhozam már az intézkedési küszöb alatt volt. Egy évvel korábban, 2025 júliusában még 0,7438, augusztusban 0,5364 köbméter/másodperc volt a havi átlag. Az idei júliusnak a válaszadásig számított átlaga már csak 0,400 köbméter/másodperc.
Egyre kisebb a tartalék
A TIVIZIG szerint a rendkívüli kis víz egyik fő oka a 2022 óta tartó aszály. Idén tavasszal sem érkezett számottevő csapadék sem a magyarországi területre, sem a romániai vízgyűjtőkre. Az elmúlt teleken ráadásul a szokásosnál jóval kevesebb hó gyűlt össze a hegyekben. Így tavasszal az olvadásból sem jött érdemi utánpótlás, és elmaradtak azok az árhullámok is, amelyek korábban több vizet hoztak a folyókba.
A határ közelében lévő tározók valamennyire ki tudják egyenlíteni a vízjárást: a korábban visszatartott vizet fokozatosan engedik tovább Magyarország felé. Csakhogy ha a vízgyűjtőn sincs eső, és nincs mit betárazni, a román fél sem tud több vizet átadni.
A teljes kiszáradáshoz több dolognak egyszerre kellene bekövetkeznie. Hosszan tartó csapadékhiány esetén akár a Berettyó forrása is elapadhat; 2025-ben ez néhány napra már megtörtént. Emellett ki kellene ürülnie a romániai berettyószéplaki tározónak is. Hogy ez mennyire fontos, azt a tavaly augusztusi adatok jól mutatják: a tározó másodpercenként mintegy 400 literes, viszonylag stabil vízhozamot biztosított a magyarországi szakaszon, miközben fölötte csak 3-4 liter folyt másodpercenként.
Hogyan tovább?
A kevés víz nemcsak látványos – többféle bajt is okozhat. A sekélyebb folyó gyorsabban felmelegszik, könnyebben elszaporodnak benne az algák, közben pedig csökken a víz oxigéntartalma. Ezt a halak és más vízi élőlények is megsínylik. A kisebb vízfelület a folyó közvetlen környezetére is hat: csökkenhet a levegő páratartalma, és ha a folyó szintje a talajvíz alá kerül, maga is tovább apaszthatja a környék talajvizét.
A mezőgazdasági vízigényeket sem lehet korlátlanul kielégíteni. Csak addig adható víz öntözésre és más mezőgazdasági célokra, amíg elegendő marad a mederben, és nem kerül veszélybe az elsőbbséget élvező vízigények kielégítése.
Mivel a Berettyó vízhozama az intézkedési küszöb alá esett, a TIVIZIG értesítette a Nagyváradi Vízügyi Igazgatóságot. A két fél sűrűbb méréseket és közös vízhozam-vizsgálatokat kezdeményezett. Emellett egy közös projektben azt vizsgálják, miként lehetne műszakilag vizet kivezetni a Berettyóból a környező területekre. Ez azonban csak akkor segíthet, ha magában a folyóban is van ehhez elegendő víz, és megfelelő a vízszint.
A Sebes-Körösből az elmúlt években évi ötmillió köbméter ökológiai vizet táraztak be a Berettyó–Sebes-Körös közi belvízrendszer csatornáiba. A mostani adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a korábban megszokott vízjárásra egyre kevésbé lehet biztos alapként számítani.
Kovács Zsolt
