Kacsa vagy sör? – meztelencsiga ellen mindkettő jó

Házatlan csiga, kopasz csiga, meztelencsiga – a hivatalos nevük meztelencsiga –, az elnevezés teljesen mindegy, tény, hogy amelyik konyhakertben megjelennek, ott óriási pusztítást tudnak véghez vinni. Tapasztalat, hogy a csupán másfél-két évtizede feltűnt sárgás-barnás színű változatuk a legfalánkabb és a tapasztalat szerint a legszaporább is. Honnan jöttek? Tehetünk-e ellenük bármit is? Vagy ha már itt vannak, éljünk velük együtt? – tettük fel kérdéseinket Tóth Máté természetvédelmi mérnöknek, a debreceni Biodiverzitás-kutató Központ szakemberének.

– A Magyarországon élő csigafajok házas és meztelencsigákra oszthatók, utóbbiakból 26 fajt jegyzünk, és ezek közül egyet, a barnás- vagy narancssárgás színű spanyol meztelencsigát emelem ki, amelyik kifejezetten sok gondot okoz a kertekben. A többi meztelencsigával nekünk, kertészkedő embereknek gyakorlatilag nincs dolgunk, kárt egyáltalán nem vagy csak minimálisat okoznak. Felhívom a figyelmet, hogy a házas csigák között vannak védettek és kifejezetten hasznos kertlakók, tehát tévhitből vagy rosszindulatból véletlenül se pusztítsuk a házas csigákat. A kiskerteknek igazából egy főellensége van, ez a spanyol meztelencsiga – tájékoztatott a szakember. Elmondta, a veszélyes csiga invazív, idegenhonos faj, valószínűleg véletlen sikerült a fajt betelepíteni az 1990-es években. Csigafaj, de ennek ellenére gyorsan tud mozogni, így terjedni is. 

Megjelenése óta gyakorlatilag kipusztíthatatlan. 

Nyár végén vagy ősz elején akár 200 petét is lerakhat a talajba vagy nedves-nyirkos közegbe. Kifejezetten gyors növekedésű és nagy étvágyú állat. Azt, hogy egy kifejlett példány naponta mennyit eszik, a szakember nem tudta megmondani, azt viszont igen, hogy ahol nagyon elszaporodnak, ott akár egy éjszaka alatt is óriási kárt tudnak okozni. Egyáltalán nem válogatós: nemcsak kifejezetten zöldségekben tehet kárt, hanem a gyógynövényekben, a gyümölcsökben is, hiszen akár a fára is fel tud mászni. Minden növényt megkóstol, a teljes veteményest is tönkreteheti. Ahol pedig nagyon jó területre lelnek, odasereglenek. De, mint azt a természetvédelmi mérnök elmondta, a védekezés ellene nem egyszerű.

– Anélkül, hogy más csigafajokat bántanánk, nem is lehetne teljesen megszabadulni tőle, már annyira elterjedt Magyarországon. Helyi védekezéssel viszont ritkítható a számuk, illetve akár teljesen kiűzhetők a kertekből, vagy teljesen eltüntethetők hosszú időre is. Egy hideg tél mindenképpen gyérítené a kártevőket, így a spanyol csigát is, viszont teljesen eltüntetni nem tudná. Valószínűleg jobban bírja a meleg klímát, mint a hazai csigafajok, és hozzájuk hasonlóan ugyanúgy kötődik a nedves, nyirkos közeghez. Tehát a teljesen száraz, kopár, napsütötte területeken, ahol semmilyen búvóhely nincs számukra, nem tudnak sokáig megmaradni. 

– A spanyol csiga elleni védekezésben – mint természetvédő – legfontosabbként és a elsőként azt emelem ki, hogy segítsük a kertünkben vagy a környezetünkben előforduló természetes ragadozóik megtelepedését. Rengeteg ilyen faj van annak ellenére, hogy egy inváziós csigafajról van szó. Ilyen például a sün és a varangyok. Magyarországon általánosan elterjedt a zöld varangy, az egyik leggyakoribb kétéltű faj a településeken. Sokan tartanak tőlük, pedig veszélytelenek, sőt kifejezetten hasznos állatok és a csigák elleni védekezésben is nagyon hatékonyak. Aztán ott vannak a különböző futóbogarak, futrinkák, ezek rendszeresen fogyasztanak csigát, ők is hasznos segítők lehetnek. És persze a gyíkok is. A spanyol csiga felsorolt ellenségeinek majdnem mindegyike védett faj, és egy-egy farakással, téglarakással, kőhalommal vagy a kert egyik sarkában egy pár négyzetméteres nem bolygatott területtel megtelepíthetőek, és onnan éjszakánként útnak indulva elpusztítják a meztelencsigákat és rengeteg más kártevőt is. A házi baromfifajok közül az indiai futókacsa lehet az, ami nagyon hatékony a spanyol meztelencsigák és más csigafajok ellen is. Az indiai futó kacsával egyetlenegy probléma van: ha beengedjük a veteménybe, és nincsen elkerítve a növény, akkor a növényt is letaposhatja, mert viszonylag nagy termetű madárról van szó, és megcsipkedheti a friss hajtásokat, zöld részeket. Ha emellett a védekezés mellett döntünk, érdemes akadályt, például hálót feszíteni a növények, a vetemény köré. Megjegyzem, ez a csigák számára is akadályt jelent – részletezte a védekezés bio módjait Tóth Máté. A természetvédelmi mérnök azonban más módszereket is tudott javasolni. Például kemikáliákat, amelyek távol tartják a csigákat. Ezek azonban általában nem szelektívek, tehát nem csak a meztelencsigákat, hanem házas csigákat, esetleg más élőlényeket is elpusztítanak. A legelterjedtebb azonban a sörcsapda. Akár egy nagy pohárba, akár egy fóliázott kis árokrendszerbe sört öntünk, ami esetleg vízzel is kiváltható, akkor az távol tarthatja a csigákat. A sör azért jobb, mint a víz, mert a sör oda is vonzza a csigákat, beleesnek a sörbe, és elpusztulnak.

– CH –