Izraelre figyel a világ: Netanjahu vagy Eisenkot?
Rekordmagas az eddigi részvétel az izraeli parlamenti választáson, amelynek fő riválisai Benjamin Netanjahu hivatalban lévő miniszterelnök és Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök. A pénteki közvélemény-kutatások szerint egyikük politikai tömbje sem számíthat a kormányalakításhoz szükséges 61 mandátumra.
A választást sokan a Netanjahu vezetéséről szóló népszavazásnak tekintik. A kampány középpontjában a biztonság, az igazságszolgáltatás átalakítása és az ultraortodox férfiak katonai szolgálata állt.
Az Eisenkot vezette, ideológiailag megosztott ellenzéki tömböt elsősorban Netanjahu leváltásának célja tartja össze. A miniszterelnök ismét a szélsőjobboldali és ultraortodox pártokkal kötött szövetségére támaszkodik.
Az ellenzék a 2023. október 7-i Hamász-támadást lehetővé tevő biztonsági kudarc miatt bírálja Netanjahut, és független vizsgálóbizottság felállítását követeli. A kormányfő ezzel szemben Izrael katonai sikereit és Donald Trump amerikai elnökhöz fűződő szoros kapcsolatát hangsúlyozza.
A kormányalakítást nehezíti, hogy a meghatározó zsidó pártok szinte mindegyike kizárta az együttműködést az arab pártokkal. Eisenkot és Netanjahu mellett így akár más pártvezető is a miniszterelnöki székbe kerülhet a koalíciós alkuk során.
Több párt választási szabálytalanságokra panaszkodott kedden, a központi választási bizottság szerint azonban nincs bizonyíték a szavazólapokkal történő rendszerszintű visszaélésre.
Az első exit pollokat kedd este, a szavazóhelyiségek bezárása után teszik közzé. A katonák és tartalékosok voksainak feldolgozása elhúzódhat, a kormányalakítás pedig hetekig vagy hónapokig tarthat. Ha egyik tömb sem tud működőképes megállapodást kötni, újabb választás következhet; addig Netanjahu ügyvezető miniszterelnökként maradhat hivatalban.
