Hajdúnánáson a föld szeretetét is hangsúlyozták a nemzeti ünnepünkön

Több helyszínen is emlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulójára Hajdúnánás önkormányzata március 15-én. A délelőtti eseménysorozathoz csatlakozott Hajdú-Bihar vármegye önkormányzata is.

Az ünnepi események 9 órakor kezdődtek a Petőfi-szobornál. Innen az ünneplők, emlékezők közös sétával vonultak át a Kossuth-szoborhoz. Ott Szólláth Tibor polgármester mondott ünnepi beszédet. Közölte, a vármegye szintén Hajdúnánáson emlékezik a 176 esztendővel ezelőtt történtekre.

Hangsúlyozta, városában 1848 gondolata olyan erős volt, hogy Kossuth Lajost az elsők között fogadta díszpolgáráva Hajdúnánás, és szobrot is, 1904-ben, ugyancsak az elsők között állíttatott tiszteletére.

Megemlítette, hogy a Habsburg uralkodó érkezésére – szakítva a kor elvárásával – a város lakosai nem voltak hajlandók feldíszíteni településüket. – Közel 180 év telt el a szabadságharc óta, azóta mindenféle „izmusok” váltották egymást. Az akkori történések mégis elevenen élnek az emberek emlékezetében. Melegség, ami átjárja a szívünket, a gyerekek és a kitavaszodás is hozzátartozik a hangulathoz. Mit tettünk volna mi, a ma emberei abban a korban? – tette fel a kérdést Szólláth Tibor, aki rögtön válaszolt is. – Röviden: a regnáló hatalom ellen fellázad a pici ország népe. Távolabbra nézve azonban látható, hogy akkor az ország a birodalmi szemlélet ellen lázadt fel, és ehhez bátorság kellett. Ma is egyfajta birodalmi szemlélet van, és ez ellen vagyunk. A környékünkben háborúk dúlnak, és ebben a helyzetben kimondani, hogy nem akarunk háborút, békét akarunk, ehhez ma is bátorság kell – zárta gondolatait Hajdúnánás polgármestere. Az ünnepi beszéd után a társadalmi, politikai és közszervezetek megkoszorúzták Hajdúnánás főterén álló Kossuth-szobrot.

A főtéren tartott megemlékezés után a művelődési központban folytatódott az ünnepség.

Nagyné Legény Ildikó alpolgármester beszédében végigkövette a forradalom eseményeit, hangsúlyozva a 12 pont történetét, a pontok tartalmának jelentőségét. Majd Hajdúnánásra térve kiemelte: a település ma is büszke kiváló minőségű termőföldjére, mezőgazdaságára, ehhez szinte minden család kötődik; éppen ezért kell külön is foglalkozni a 12 pont hetedik pontjával, az úrbéri viszonyok megszüntetésével. Ez a jobbágyrendszer, a földesúri rendszer megszüntetését is jelentette. – Táncsics a földesúri birtokot boszorkányvárnak nevezte – részletezte a hetedik pont jelentőségét Nagyné Legény Ildikó. Az 1848-1849-es forradalomnak ez a követelése akkor nem tudott megvalósulni, viszont 1853-ban a birodalom is belátta, fenntarthatatlanok az úrbéri viszonyok. Ekkor alakult ki a magyarságban a földhöz való erős kötelék. Ezt vágták ketté 100 év elteltével a kommunisták, hogy „boszorkányvárakat”, azaz téeszeket, állami gazdaságokat hozzanak létre.

Tartozunk annyival a forradalmároknak, a mártíroknak, hogy nem engedjük az új „boszorkányvárak” felépítését – jelentette ki az alpolgármester.

– 1848 történelmünk egyik legdicsőségesebb korszaka annak ellenére is, hogy a szabadságharc elbukott. Mégis történelmünk egyik világítótornya lett. A forradalmat nézve egyik legfontosabb eredménye, hogy az utcákat nem vér, hanem eső áztatta, nem ontotta magyar magyar vérét. Üzenete, hogy közös akarattal, elhatározással, hittel sikerülhet a magyarok felemelkedése. Az összetartozás megerősítését jelenti a múltat és jövőt magában egyszerre hordozó március 15-e – ezt már Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke mondta ünnepi beszédében. Hozzáfűzte, hogy az akkori forradalmárok felismerték az egység erejét, hősiességükkel, összefogásukkal pedig olyan tettet hajtottak végre, ami 176 év elteltével is példát mutat. – És nemcsak példát ad, hanem az identitásunkat is erősíti – vezette át gondolatait a mindennapok síkjára a politikus. Mint mondta, Európa identitásválságban van. Ennek megoldásában nekünk, magyaroknak példát kell mutatni, amihez alkalom lesz a június 9-ei választás. – Hiszünk a nemzetállamokban, abban, hogy magunk határozzuk meg, hogy kikkel éljünk együtt. Nem engedhetjük meg, hogy nemzetünket eláruló európai parlamenti képviselők olyan üzeneteket hozzanak, amelyeket akkoriban, tehát 176 évvel ezelőtt sem lehetett volna. A szabadságot ma sem adják ingyen, meg kell érte küzdeni. Szülőföldünkért, kultúránkért, hazánkért mi is felelősek vagyunk. Tavaly a vármegyei önkormányzat több mint 500 programot szervezett 100 ezer embert meghaladó részvétellel. Idén is lesz a vármegyéhez tartozó identitást erősítő programsorozata a hajdú-bihari önkormányzatnak – utalt a következő hónapok történéseire Pajna Zoltán.

A művelődési központ eseményeinek zárásaként a város önkormányzata díjátadó ünnepséget is tartott, ahol a pályázatokon és a versenyeken eredményesen szerepelt diákok vehettek át jutalmakat. Előtte azonban Szólláth Tibor a nemrégiben elkészült Hajdúnánási Monográfia egy-egy kötetét adta át Tiba István országgyűlési képviselőnek, Pajna Zoltánnak, valamint Bulcsu László és Tasi Sándor közgyűlési alelnöknek. A nánási események mindhárom helyszínén műsorral is köszöntötték nemzeti ünnepünket. 

CH