Hajdú-Bihar a leggyorsabban felzárkózó megyék között
Jelentősek a jövedelmi különbségek Magyarországon településtípustól és földrajzi elhelyezkedéstől függően, a havi munkajövedelem majdnem 50 százalékkal magasabb a fővárosban, mint a községekben – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. október 20-án közzétett elemzésében, amely a nettó munkajövedelmek 2025. évi változását vizsgálta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja-adatbázisa (NAV) alapján a nettó havi átlagos munkajövedelem ugyanekkor 521 ezer forintot tett ki a GKI számítása szerint. A gazdaságkutató megjegyzi: a KSH 3,8 millió teljesállású munkavállalóval számol, míg a NAV adatbázisa ennél szélesebb körű foglalkoztatási adatokkal szolgál, így a GKI elemzése hozzávetőleg 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.
Az elemzők rámutatnak: az átlag mögött szélsőséges különbségek húzódnak: a legmagasabb jövedelmű település és a legalacsonyabb között csaknem 13-szoros a különbség.
Budapesten az átlagos nettó havi munkajövedelem 666 ezer forint volt 2025-ben, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint. Budapest így 48 százalékkal magasabb jövedelmet mutat a községeknél, a megyei jogú városokat is 21 százalékkal haladja meg. A kutatók szerint a munkajövedelmek eltéréseit döntően a földrajzi elhelyezkedés magyarázza: az egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka ebből fakad, nem a településtípusból.
A tíz legtöbbet kereső település közül – a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül – öt Pest megyei község: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. Mellettük egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya, Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) község fért be a top tízbe. Ebben a körben a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint, a települési csúcs 920 ezer forint (Telki), Budapesttel együtt pedig 981 ezer forintra emelkedik a maximum.
A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.
A legszegényebb településen, Csenyétén a havi nettó átlagos munkajövedelem 75 ezer forint, a kategória felső határa is csak 158 ezer forint.
Pozitív tendenciaként említi az elemzés, hogy a munkajövedelmek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek az elmaradottabb területeken tavaly. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a bértorlódás révén elsősorban az alacsony jövedelműek bérét emeli. Megjegyzi: bár felzárkózást mutatnak a legszegényebb régiók, ez az olló csak lassan zárul.
A legnagyobb százalékos növekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta. Átlag alatti a növekedés a Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében.
Nominálisan azonban más a kép: Budapesten 60 ezer forinttal, Pest megyében 54 ezer forinttal emelkedett a nettó havi átlagos munkajövedelem, míg az északkelet-magyarországi és alföldi régiók nominálisan a legkevesebbet nyerték – áll az elemzésben.
