Égerházi Imre öröksége ma is él Hajdúhadházon

A városban két különleges eseménnyel tisztelegtek Égerházi Imre festőművész emléke és művészeti öröksége előtt november 5-én. Az Égerházi Imre Nap keretében előbb újabb alkotással gyarapodott az Égerházi Imre Emlékház gyűjteménye: a festőművész fia, Égerházi Attila egy üvegmozaikot adományozott a kollekciónak, majd a Földi János Könyvtárban megnyílt az „Égerházi Imre, a grafikus” című kiállítás. A rendhagyó tárlat a művész eddig kevésbé ismert grafikai munkásságából adott ízelítőt, újabb oldalát mutatva meg a hajdúhadházi kötődésű alkotó sokrétű művészetének.

Új alkotással gyarapodott az emlékház

Az Égerházi Imre Emlékházban a Madár című üvegmozaik átadásával kezdődött az emléknap. Égerházi Attila édesapja művészeti örökségének ápolása jegyében ajánlotta fel az alkotást az emlékház gyűjteményének. Az adományozás újabb lehetőséget teremtett arra, hogy a látogatók közelebbről is megismerhessék a művész sokoldalú alkotói világát.

Az emlékező közösség az átadást követően átvonult a Földi János Könyvtárba, ahol tárlat mutatta be Égerházi Imre grafikusi munkásságát.

Csáfordi Dénes polgármester megnyitójában az emlékezés és a kulturális értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Beszédében arról is szólt, hogy a művészet a mindennapi élet nélkülözhetetlen része, még akkor is, ha a kulturális intézmények működtetését és a programok megvalósítását pénzügyi korlátok nehezítik.

– A szépre és a jóra szerintem mindenki vágyik – fogalmazott, hozzátéve, hogy a művészeti alkotások, a természet szépsége és a rendezett környezet egyaránt pozitívan hatnak az emberre. Mint mondta, az életünk attól teljes, hogy a művészet ott van velünk. – Égerházi Imre munkássága Hajdúhadház városi identitásának szerves része. Festményei és grafikái olyan értékek, amelyekre a település közössége méltán lehet büszke.

Égerházi Imre, a grafikus

Égerházi Attila felidézte: az emléknapot második alkalommal rendezték meg, tavaly édesapja olajfestményeiből nyílt kiállítás, ezúttal pedig grafikai munkásságára irányították a figyelmet. Mint elmondta, Égerházi Imre grafikusnak is tartotta magát, és több száz, eddig keretezetlen grafikai alkotása maradt fenn. A kiállításon ceruza-, toll-, tus- és filctollrajzok, linómetszetek, valamint egy ritkaságnak számító pasztellkép is helyet kapott. Különösen gazdag válogatás mutatta be az 1963 és 1969 közötti időszak emberábrázolásait. A tárlat érdekességei közé tartoztak a művész 2001-ben, golyóstollal készített tányértervei is, amelyeket egy amerikai képzőművész megrendelésére rajzolt.

A megnyitón Velényi Rudolf festőművész és grafikus is visszaemlékezett egykori alkotótársára. Barátságuk 1963-ban kezdődött, amikor közös kiállításon mutatkoztak be. Felidézte, hogy Égerházi Imre szűkös körülmények között dolgozott, mégis mindig maximálisan kihasználta a rendelkezésére álló lehetőségeket. Grafikáiban, különösen tollrajzaiban jól érzékelhető volt dinamizmusa és életereje. Kiemelte szervezőkészségét is: Égerházi Imre nevéhez fűződött a Hortobágyi Alkotótábor létrehozása.

Velényi Rudolf köszönetet mondott Égerházi Attilának, amiért édesapja művészeti hagyatékát gondozza, és a közönség számára is hozzáférhetővé teszi.

A megnyitó megható pillanata volt, amikor a művész másik fia, Égerházi Péter a közönség elé invitálta az est meglepetésvendégét, Szováti Máriát, aki verset mondott. A művésznő már 1972-ben, a festő egyik kiállításán is verssel szerepelt. Több mint öt évtized elteltével most ismét Égerházi Imre művészeti öröksége előtt tisztelgett előadásával.