Debrecen a „napenergia városa” is lehet
Debrecen önkormányzata középtávon a helyi naperőművekben előállított elektromos energiára alapozza a közösségi közlekedés „üzemanyagát”, megépül a 3-as és a 4-es villamosvonal, továbbá az új lakó- és ipari övezeteket az ottani igényeknek megfelelő szinten bekapcsolják a városi közlekedésbe – foglalható össze röviden a Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével folytatott beszélgetés. A városvezetőt a Cívishír annak apropóján kereste meg, hogy megtudakoljuk, a következő egy évtizedben – a tervek szerint immár 250 ezer lakosúra duzzadt – Debrecenben miként fog átalakulni a közösségi közlekedés.
Most még a dízel az olcsó
– A közösségi közlekedésben vannak strukturális problémák, ezért ebben a formájában, a jelenlegi költségek mellett, komoly állami szerepvállalás nélkül hosszú távon nem fenntartható – jelentette ki Papp László, aki néhány számadattal szemléltette a helyzetet. Mint mondta, 2021 novembere és 2022 novembere között a dízel üzemanyag költsége több mint 80 százalékkal emelkedett, az elektromos áram díja pedig többszöröse a korábbinak. Egy kilométernyi út megtételének költsége egy dízelüzemű autóbusszal most 740, trolival 920, villamossal pedig 1420 forint. Annak ellenére, hogy jelenleg az elektromos hajtás a legdrágább, már középtávon is ezt a hajtásmódot helyezi előtérbe a debreceni önkormányzat, azaz a dízelüzemű buszokkal szemben mindenképpen az elektromosak lehetnek a preferáltak.
Az energiatárolás, az akkumulátorok alkalmazása területén most már olyan technológia áll rendelkezésre, amivel megnyílik a lehetőség az elektromos energia „önellátó” módon való előállítására, tárolására és a rendszerbe táplálására.
– Valószínűleg kőolajfinomító nem lesz a közeljövőben Debrecenben, de a Nap sütni fog, és ha középtávon gondolkodunk, akkor az elektromos hajtású járművekhez szükséges energiát egy város maga is elő tudja állítani, ha rendelkezik megfelelő naperőmű- és energiatároló kapacitással – részletezte a tervet Papp László. – A város déli részén már működik egy több mint 50 hektáros napelempark az MVM fenntartásában, de Debrecen saját beruházásként is tervez hasonlót létrehozni. Ezzel teremtenénk meg annak a lehetőségét, hogy az elektromos hajtású járművek fenntartása költséghatékonyabb legyen, mint a dízelhajtásúaké. Nyilvánvalóan ehhez idő kell. Jelen pillanatban az a legnagyobb kihívás előttünk, hogy a szükséges és elégséges szolgáltatás mértékét fenntartva kezelhető veszteségszintet érjünk el.
Hogy miért? Debrecen polgármestere visszakanyarodott az elmúlt évek történéseihez, pontosabban a koronavírus-járvány időszakához.
Akkor ugyanis nem lehetett emelni az utazási tarifákat, miközben a költségek óriási mértékben növekedtek. Ezzel együtt a vírustól való félelem miatt kevesebben utaztak a buszokon, trolikon, villamosokon. Ehhez jött még az infláció és az energiaárak elszállása, aminek hatására rendkívüli kényszerhelyzet alakult ki. Ez vezetett az elektromos hajtású járművek dízelüzemű buszokkal történő, időszakos pótlásához.
Bővítik a közlekedési hálózatot
– Könnyen elképzelhető, hogy a 4-es villamost egy Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat ki tud váltani, hiszen az a főpályaudvartól dél felé, adott esetben akár a repülőteret, az ott kialakuló lakóterületet is bekapcsolja a közösségi közlekedésbe – tért át Papp László a debreceni közösségi közlekedés legnagyobb tervezett fejlesztésére, a 3-as és a 4-es villamosvonal megépítésére. – Derecskén és Berettyóújfalun keresztül lehet majd eljutni vasúton Nagyváradra, ugyanis az elmúlt években a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel elvégezett nyomvonalvizsgálat után azt a döntést hoztuk, hogy a 106-os vasútvonalat – ami most a repülőtér és a déli ipari területek mellett halad – a 101-es, most felújítás és villamosítás alatt lévő vasútvonalba kötjük be Berettyóújfalunál. Ezzel a magyar oldalon létrejöhet az a teljes vasúti infrastruktúra, amely a romániai oldalon már nem igényel semmilyen további beavatkozást. Debrecenen belül a 3-as villamos vonala kapcsolja majd be a nyugati városrészt a meglévő hálózatba. Nemrégiben döntöttünk a fenntartható városi közlekedési modell felülvizsgálatáról, s azt el kell végeznünk 2023 első félévében. Reális esélyünk van arra, hogy európai uniós források felhasználásával ebben az uniós fejlesztési ciklusban (2027-tel bezárólag – a szerk.) hozzákezdünk a 3-as villamosvonal kiépítéséhez. Azt egyelőre nem lehet tudni, mekkora keret áll majd ehhez rendelkezésre. Az 1-es és 2-es villamos észak-déli tengely mentén szeli át a várost. A 3-as villamos nyugat-keleti összeköttetést biztosít majd: a nyugati végpontja a Tócóvölgy vasútállomás, a keleti pedig a 100-as vasúti fővonal Dobozi lakótelep környékén lévő állomása lehet. Ezzel a Nyírség és Nyíregyháza felől érkező utasok átszállási ponton csatlakozhatnak a városközpontba közlekedő villamos vonalára. De első lépésben a városközpont és a Tócóvölgy állomás közötti kapcsolatot tervezzük megteremteni – sorolta.
Papp László arról is tájékoztatott, hogy mindezzel együtt a város lakosságszámának várható emelkedése miatt növelni kell a közösségi közlekedés kapacitását.
Az újonnan létrejövő lakóközösségek bekapcsolása egy középtávú program része. Amikor kialakul egy új lakókörnyezet, akkor a DKV-nak az elégséges és szükséges szolgáltatási igények figyelembevételével vizsgálnia kell a terület ellátottságát. Ez így van az iparterületek esetében is, tehát például a Déli Gazdasági Övezetben megvalósuló beruházások miatt ebben a városrészben fejleszteni kell a közösségi közlekedési hálózatot. Itt pedig hosszú távon még inkább az elektromos hajtású járművekben érdemes gondolkodni.
CH
