Az ember-állat kapcsolatokat helyezték középpontba Debrecenben
Az állatok világnapja alkalmából harmadik alkalommal rendezett nemzetközi antrozoológiai konferenciát a Debreceni Egyetemen Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara október 3-án és 4-én. A nemzetközi tanácskozáson idén több mint 60 előadó vett részt személyesen vagy online, a világ 18 országából.
Hazánkban egyedülálló antrozoológiai kutatócsoport jött létre 2021-ben a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán azzal a céllal, hogy a különböző tudományterületeken az állat és ember kapcsolat vizsgálatára irányuló szellemi erőforrások egyesítésével interdiszciplináris kutatásokat ösztönözzön és valósítson meg. A kutatócsoport vezetője Lovas Kiss Antal docens, valamint az állatasszisztációs képzés két oktatója, Topál József professzor és Köböl Erika mesteroktató jegyzi azt az új, átfogó tudományos kötetet, amelyet a III. Nemzetközi Antrozoológiai Konferencián mutattak be Kutyák közreműködésével végzett állatasszisztáció a 21. században címmel.
- Ebben a kiadványban nem csupán a kutyával asszisztált tevékenységekre fókuszálunk, hanem holisztikus módon igyekeztünk bepillantást nyújtani az olvasóknak abba, hogy mit jelent a kutya a mai társadalmunkban, milyen kutyaképességek fűzik szorosra az ember és a kutya viszonyát, és milyen lehetőségeket kínál az ebek pedagógiai alkalmazása – tájékoztatott Lovas Kiss Antal.
A rangos nemzetközi tanácskozáson két napon át több mint 60 előadó mutatta be tudományos eredményeit személyesen, vagy online Ausztráliától, a Fülöp-szigeteken, Indián és Európa számos országán át az Egyesült Államokig. A DE GYGYK interdiszciplináris rendezvénye iránt egyre szélesebb tudományos érdeklődés mutatkozik. A résztvevők filozófiai, biológiai, irodalomtudományi, pedagógiai, művészeti, filmtudományi, kulturális antropológiai irányultságú előadásokkal épp úgy találkozhatnak, mint az állatasszisztációs és a rekreációs témák új kutatási eredményeivel.
- Négy évvel ezelőtt érlelődött meg bennünk a gondolat, hogy erre a témára nyissunk az oktatásban és a kutatásban egyaránt. A karunk jellegéből adódóan hasznosnak tartottuk, hogy már az alapképzésbe beemeljük holisztikus módon az ember-állat kapcsolatával foglalkozó, illetve az állatasszisztált tevékenységeket. Meggyőződésünk, hogy a felelős állattartartás alapjait már kisgyermekkorban meg kell tanítani, amiben a gyerekek hálás partnerek. A konferencia iránti érdeklődés pedig jól mutatja a témában végzett kutatómunkánk és annak interdiszciplináris megközelítésének jelentőségét – fogalmazott Gortka-Rákó Erzsébet dékán a tanácskozás megnyitóján.
A konferencián olyan érdekességek is szóba kerültek, mint a Harry Potter-regénysorozat ember-állat átváltozások kulturális és mitológiai vonatkozásai, a spanyolországi kóbor macskák és a helyiek együttélési gyakorlata, vagy éppen a média szerepe a cápák iránt érzett félelmek felerősítésében. Ezen túl filmalkotások állatfiguráiról, az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának elvi kérdéseiről és az afrikai állat-népmesékről is hallhattak előadásokat a résztvevők.
A rendezvényen mutatták be továbbá a nagyközönségnek először Becz Péter Hiányzol, Marius című dokumentumfilmjét, melyet kerekasztal-beszélgetés követett. A film egy egészséges állatkerti zsiráf halálának és nyilvános felboncolásának történetén keresztül mutatja be a modern ember és természet viszonyát, és hogy ezt a kapcsolatot hogyan adjuk át a következő generációnak.
