Anya kér sérelemdíjat a debreceni CATL-től
Mintegy 800 ezer forint kártérítés és 800 ezer forint sérelemdíj megfizetését kéri a CATL-től a debreceni gyár volt munkavállalója. A Debreceni Törvényszéken zajló munkaügyi perben a négy gyermekét egyedül nevelő, rákbetegsége miatt rendszeres kontrollra szoruló asszony arra hivatkozik, hogy a vállalat az egyenlő bánásmód követelményét megsértve bontotta fel próbaidős munkaviszonyát 2026 májusában. A cég – alperesként – vitatja ezt, mondván, a felperes teljesítménye nem volt megfelelő. A peres eljárást jelenleg szüntetelti a bíróság, mert hajlandóság mutatkozik a megegyezésre.
Tóth Katalin állítja: a februári állásinterjú során beszélt arról a CATL képviselőinek, hogy rosszindulatú daganattal műtötték 2019-ben és azóta is évenkénti, több vizsgálatból álló onkológiai ellenőrzésen kell részt vennie. Azt sem hallgatta el – mondta –, hogy a tüdejét ért sugárkezelés következtében a mai napig fokozottan kitett a légúti fertőzéseknek. Ez utóbbi miatt az asszonyt már érte hátrány a munkakeresés során. Ezért szeretett volna olyan állást, ahol a tüdőbetegségével együtt is esélyt kap, új készségeket sajátíthat el, hosszabb távon tervezhet. Az üzemorvosi vizsgálaton alkalmasnak minősítették operátori munkakörre, ami a valóságban ipari gépkezelőt, soron dolgozó betanított munkást jelent.
A felek március elején – 3 hónap próbaidővel – határozatlan idejű munkaszerződést kötöttek havi bruttó 430 ezer forint alapbérrel. Az asszony az oktatásokat, az elméleti teszteket és az úgynevezett rework vizsgát (hibás termékek felülvizsgálata) is sikerrel teljesítette. Elmondása szerint azt követően hosszabb ideig nem biztosítottak a számára munkaállomást, ezért részben takarítási feladatokat végzett. Így azonban nem volt módja egyes folyamatok gyakorolására – tette hozzá. Erről a munkáltató eltérően nyilatkozott: szerintük a felperes a munkafolyamatokat nem tudta az elvárt szinten elsajátítani.
Május közepéig Tóth Katalin 19 napot volt igazoltan távol (15 napot az onkológiai vizsgálatok, 4 napot az egyik, 11 éves gyermeke megbetegedése miatt hiányzott). Május 16-tól május 22-ig heveny hörghurut következtében vált keresőképtelenné, majd május 27-én tért vissza dolgozni (a megelőző öt napban nem kellett mennie). A CATL egy nappal később – a próbaidő lejárta előtt 5 nappal – írásban, indokolás nélkül és azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyt. Amíg az asszony állítja, hogy a műszakvezetője szóban a hiányzásait hozta fel az elbocsátás indokaként azzal, hogy a próbaidő után nehezebb lenne elküldeni, addig a vállalat vitatja ennek megtörténtét. S a nő által végzett munka minőségét nevezte meg az elbocsátás okaként.
Huszonhat nap távollét
Tóth Katalin június 26-án keresetet nyújtott be a Debreceni Törvényszékhez, kérve a munkaviszony helyreállítását (ilyen esetekben a kérelmezőnek mindössze 30 napja van a per megindítására). A nő július elején peren kívüli rendezést kezdeményezett, jelezve, elsődleges célja a CATL-hoz való visszatérés, emellett kérte az elmaradt munkabér vagy kártérítés, továbbá 1 millió forint sérelemdíj megfizetését. A vállalat érdemben augusztusban reagált: ellenkérelmet terjesztettek elő és a felperesi kereset teljes elutasítását indítványozták.
A cég vitatta, hogy az asszony tájékoztatta őket a betegségéről, de magát a betegségét is – jelentette ki a Cívishírnek Tóth Katalin ügyvédje. Vitatták továbbá, hogy a munkaviszonyt a nő egészségi állapota, anyasága, családi állapota miatt szüntették meg. Ez azért fontos, mert a felperesi kérelem az ezekhez kapcsolódó igazolt távollétekre mint az elbocsátás valódi okára hivatkozott. Márpedig – érvelnek – az egészségi állapota, az anyasága vagy a családi állapota miatt senkit sem érhet hátrányos megkülöböztetés. Hiszen ezek úgynevezett védendő tulajdonságok (ennél többet is nevesít a jog).
Vagyis a CATL nem volt tekintettel arra, hogy egy súlyos műtét egészségügyi követkeményeivel küzdő, a négy gyermekét egyedül nevelő asszony 26 napot hiányzott a gépsor mellől a 3 hónapos próbaidő során – vonhatjuk meg az elbocsátás tanulságát mi magunk.
Megegyezhetnek
Tóth Katalinnak még a nyáron sikerült elhelyezkednie egy másik, nyíregyházi multinál, ahol jelenleg egy 3 hónapos, a munkaerő-közvetítővel létesített munkaszerződés keretében dolgozik. A munkaügyi perben nemrég zajlott le az első ülés. Miután a CATL jogi képviselője hiába kérte a nyilvánosság kizárását – Tarsolyné Váradi Ildikó tanácsa elutasította az alperesi indítványt –, a felek az eljárás szüneteltetésében maradtak. Kiderült, hogy Tóth Katalinék módosítottak a kérelmükön: az asszony emberi és egészségügyi okokból már nem kívánja a visszahelyzést; elmaradt munkabér jogcímén körülbelül 800 ezer forintra (az összeg pontosítás alatt van), míg sérelemdíjként már „csak” 800 ezer forintra tartana igényt. Mivel a vállalat képviselője nyitottnak mutatkozott a peren kívüli megegyezés iránt, a felek az eljárás szüneteltetése mellett döntöttek. Azzal együtt, hogy a felperes jelezte, 15 napot ad a CATL számára, hogy érdemben reagáljon a módosított keresetre. Ha a vállalat passzív marad vagy elutasító, úgy Tóth Katalinék kérik a munkaügyi per folytatását.
Ratalics László
