Ács Zoltán három örökségoszlopa

A Csokonai Színház nagyszínpadához tökéletesen illően, egy régivágású, erősen viseltes, de még mindig használható bőrönddel a kezében jelent meg Ács Zoltán, Debrecenből származó vállalkozó, busines coach, szervezetfejlesztő a március 23-án megtartott TEDxDebrecen utolsó előadójaként. – Ebben a bőröndben van az én örökségem édesapámtól, aki az ország legnagyobb baromfiipari vállalatát vezette a 2000-es évek elejéig. Ezzel járt dolgozni, hétfőnként tömve volt pénzzel, és az ő és az én feladatom volt, hogy a pénzt elvigyük a bankba – kezdte az „Örökség értékek mentén” című előadását, amelynek zárásaként ő maga a „Szeretet”, a „Tanítás” és a „Példamutatás” feliratú cédulát helyezte el a bőröndbe útravalóként három gyermeke számára. És közben mi történt? – a közönség szájtátva hallgatta öröksége történetét. Azt, hogy a szellemi értékek hogyan szolgálnak útmutatóként a jelenben, és hogyan járulnak hozzá a jövő generációk értékrendjének kialakításához.

Szolgálni az embereket

Édesapja 2018. novemberének egyik napján örökre lecsukta szemét. Akkor próbálta felidézni az utolsó beszélgetésüket, amikor beszélt az életéről, a döntéseiről, a családjáról. Igazán mély, őszinte, apa és a fia kapcsolódás volt az, amiért igazán hálás. Utólag már nagyon szeretné megköszönni azt a beszélgetést, hogy azzá vált, ami ma, büszke apává és vállalkozóvá. Meg szeretné mutatni, hogy az élet legnagyobb csodája családot alapítani, és ha lehet, azt igyekezzünk egybetartani. Megmutatni, hogy vállalkozóvá válni hősies dolog, hogy azzal jólétet teremtünk szeretteinknek. Ő az örökségét kereste, és ezzel együtt fogalmazódott meg benne: vajon ő mit fog hagyni a gyermekeire? Mellbevágta, hogy neki is lesz egy utolsó beszélgetése, amin el kell mondania, hogy „Az Ácsok soha nem adják fel!”. Tudja, ez az egy mondat is nagy örökség, de ennek átadását meg kell tervezni. Rájött, hogy az életben van három tartóoszlop, és arra lehet ráépíteni az örökséget.

Első oszlop: „Élj győztes életet!”

Az életben mindenki a sikert hajszolja, de nem a sikeres élet a lényeg, hanem az, hogy győztes életet élj. A döntéseink minősége határozza meg, hogy életünk győztes lesz-e. Átlag ember naponta 325 ezer döntést hoz automatikusan. A döntésekbe át kell vinni a tudatosságot, hogy el tudjunk kezdeni győztes életet élni. Az életcélt nehéz megtalálni; és ha nincs életcél, akkor nincs út, ha nincs út, nincs elindulás, ha nincs elindulás, csak egyhelyben topogás van. Nincs növekedés, nincs fejlődés. – Ne a sikeres életre törekedj, mert akkor az élet végén az üresség vesz körül – jelentette ki.

Második oszlop: „Fedezd fel a miértet!”

Azok az emberek élnek igazán jó életet, akik felfedezik a miérteket és nem a mit-tel és a hogyan-nal kezdenek, hanem a miérttel. Ő magának, harmadikgenerációs vállalkozóként, akinél az első két generáció elveszítette vállalkozását, iszonyú nehéz volt megtalálni a miértet. Felidézte a 2017. évet, amikor az élete romokban hevert, földönfutóvá vált. Az előtte lévő generációkban azonban nem bukott embereket látott, hanem olyan hősöket, akik az életük egy pontján bátor döntéseket mertek hozni. Ha nekik sikerült, miért ne sikerülne neki is. Innen indult hét éve. Szívósan ment előre. Soha, egy pillanatig nem hitte el, hogy nem fogja tudni megfordítani a sorsát. Rájött, az Ácsok előző generációi, csak az Ácsok jólétéért építettek vállalkozást. – Szolgálni fogom az embereket, az ők szükségleteikre koncentrálok, és minden nálam lévő eszközzel egy jobb élethez segítem őket. Ez lett az én vállalkozása nagy miértje – vallotta.

Harmadi oszlop: „Alakíts ki értékálló szokásokat!”

 Mindenhol édesapja emlékét kutatta, mit tanácsolna, mit kérdezne. A gyermekek másolás útján tanulnak leggyorsabban. Fontos, a gyerekekben értékálló szokásokat kialakítani, amelyek akár generációkra is megmaradnak, erős jellemet tudnak építeni. Egyik szokásuk a feleségével, hogy vasárnap este a hátrom gyermekkel együtt megbeszélik, miért hálásak a héten, melyek a következő hét kihívásai, milyen megoldásaik vannak. Feleségével is megélik a sajátjaikat. Mernek segítséget kérni. Másik szokásuk a közösségükhöz kapcsolódik; a gyermekeiket elviszik a tréningjeikre és lehetőséget adnak, hogy szolgálják azokat az embereket, akiknek a jólétüket köszönhetik. Fontos, hogy megtalálják, megérezzék milyen felemelő méltóság másokat szolgálni. Egyik kávét főz, a másik a beengedésben segít, ami erősíti az önbizalmukat és a társas kapcsolódásukat. – Menj és építs fel értékálló szokásokat! – javasolta.

– Egyszer mindenkinek lesz egy utolsó beszélgetése a szeretteivel. Mit szeretne megtanítani, átadni, hogy az ittmaradók jól boldoguljanak az életben. Egy ponton ez már késő. Az én nagy vágyam, hogy méltó örökséget adjak át. Hogy az Ácsok között ott legyen a szeretet, a megbecsülés, az egymás támogatása, merjenek segítséget kérni. Nagy vágyam, hogy mindhárom gyermekem családos legyen és jó sok unoka vegyen körül. Méltó örökséget hagyjak, és visszagondolva azt lássam, nem volt mindig könnyű, de ez egy jó élet volt

– összegzett Ács Zoltán, majd egyenként beletette az édesapjától örökölt bőröndbe a „Szeretet”, a „Tanítás” és a „Példamutatás” feliratú kártyákat.