
A Szarkaláb újra megtáncoltatta Biharkeresztest

Van, aki maga táncol a Szarkalábban, más a gyermekét hozza fellépni, és olyan is akad, aki a gálaműsor vagy az esti bál kedvéért érkezik. Bagdiné Gulyás Veronika, a Biharkeresztesi Szarkaláb Hagyományőrző Néptánc Egyesület vezetője elmondta, hogy mindegyikük miatt érdemes évről évre megszervezni a biharkeresztesi szüreti mulatságot. – A közösségépítés az első cél – jelentette ki.
Szeptember 26-án ismét együtt voltak Biharkeresztes utcáin: a XIV. Szüreti Mulatságon a helyszíni becslés szerint kétszáz-háromszáz népviseletbe öltözött gyerek és felnőtt vonult fel fogatosokkal. A Biharkeresztesi Szarkaláb Hagyományőrző Néptánc Egyesület egy régi helyi szokást elevenített fel velük.
A menet 14 órakor indult a művelődési háztól, majd több helyen megállt táncolni. A nézők az utcán és a kapukban várták a felvonulókat; aki az egyik megállónál látta őket, továbbkísérhette a társaságot a következőig. A legkisebbek viselete, a szekerek és a lovak együtt adták meg az ünnep látványát. A menet élén erdélyi népviseletben haladt Dani Béla Péter polgármester, aki elmondta, hogy minden évben így csatlakozik a felvonuláshoz.
Dobpergéssel hívták a várost
A polgármester ezúttal nemcsak vonult, hanem verses kidobolással is hívta a biharkeresztesieket a mulatságra. A Szarkalábról, a táncosokról, a zenéről és a borról szóló tréfás sorok között arra is kérte a hallgatóságot, hogy aki teheti, támogassa az egyesületet. A vidám felhívás mögött ott volt a szervezők szándéka: szeretnék, ha jövőre is lenne, aki végigtáncolja a várost.
A felvonulók a meghirdetett tánchelyszínek érintésével a sportcsarnokhoz érkeztek. Odabent már terített asztalok és ünnepi díszek fogadták őket, a színpadon pedig a fellépő együttesek készülődtek. A délutáni gálára Biharkeresztes mellett Hosszúpályiból, Debrecenből, Borsról, Monostorpályiból és Berettyóújfaluból is hívtak néptáncos és hagyományőrző csoportokat. Estére batyus bált hirdettek a sportcsarnokba, ahol a Prima Volta és a Belami zenekar szolgáltatta a zenét.
Gyerekkori emlékből új hagyomány
– Gyerekkoromban én is ott voltam a keresztesi szüreti felvonuláson – idézte fel Bagdiné Gulyás Veronika. Amikor a Szarkaláb még asszonytánccsoportként működött, akkori tánctanáruk vetette fel, hogy elevenítsenek fel egy helyi szokást. A tagoknak ismerős volt a szüreti menet: Veronika gyerekkori élménye mások emlékeiben is élt. Így került vissza a tánc az utcákra, és ebből nőtt ki a mostani, tizennegyedikként meghirdetett mulatság.
A nézőknek egy délutánnyi felvonulás és műsor jut, a szervezőknek szinte egész éves munka. Veronika elárulta, hogy az esti bál zenekarait akár egy évvel korábban le kell foglalni. A gála fellépőit is hónapokkal előre megkeresik, aztán következik a műsor és a fellépési sorrend összeállítása. Mire a menet elindul, minden tánchelyszínnek és minden csoportnak megvan a maga helye a programban.
A Szarkaláb tagjai idén marosmagyarói táncokat tanultak. Egy-egy táncanyagra akár egy teljes évet szánnak: nemcsak a színpadra állított koreográfiát gyakorolják, hanem a lépéseket is alaposan elsajátítják, hogy azokat akár szabadon táncolhassanak. A próbákra a tagok gyerekei mellett helyi iskolások is bejárnak. Az egyesület ruhatára is gyarapodott: pályázati támogatásból öt női és hét férfiviseletet szereztek be, amelyek közül több már az idei ünnepen megjelent.
A nap végére a táncosok és a nézők ugyanoda érkeztek meg. Ki a menetben, ki a sportcsarnokban kapcsolódott be a mulatságba – éppen úgy, ahogy Veronika a rendezvény céljáról beszélt: legyen alkalom, amely újra és újra összehozza a keresztesieket.




















































