A magyar népnek egyetlen jó barátja van, és azt ünnepeljük!
Március 23-a a Magyar-Lengyel Barátság Napja. 2007 óta ünnepeljük évről évre a két nép kötődését, történelmi összefonódását.
Négy nappal később, 2007. március 16-án a Lengyel Köztársaság Szejmje közfelkiáltással fogadott el egy azonos tartalmú határozatot. Azóta a két ország és nemzet baráti kapcsolatainak emléknapjának minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont, vendégül látva a két ország államfőit is. A magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett ünnepségek sajnos előbb a koronavírus, majd az orosz-ukrán háború miatt az utóbbi időben elmaradtak.
A X. század első felében gyökerező magyar–lengyel barátság fundamentumát szent királyaink, István és László tették le a rövidéletű Imre herceggel együtt, és Károly Róbert –Nagy Lajos korának kapcsolatai mélyítették el. Rendíthetetlen lelki, szellemi támasza két uralkodónő, a II. János Pál pápa által szentté avatott, műveltségben is kiemelkedő Kinga hercegnő és Hedvig királynő. Nekik köszönhető az „a szent talapzat”, amelyet a Zsigmond és Mátyás alatt fellobbant időnkénti ellenségeskedés, de még II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata sem tudta maradandóan rombolni. A magyar–lengyel krónika legérdekesebb lapjait a korábban fejedelemként Erdélyben uralkodó lengyel király, Báthory István írta, akit ma is évszázadokon átívelő tisztelet övez választott hazájában - írta Kovács István A Barátság anatómiája című könyvében.
