A lápi póc megmentéséért küzdenek a Debreceni Egyetem szakemberei
Újabb szakaszához érkezett hazánk egyik fokozottan védett halfajának a megmentése: több mint háromszáz lápi pócot telepítettek a Navatba és a Nyíres-tóba a Debreceni Egyetem (DE) szakemberei - közölte az intézmény sajtóközpontja az MTI-vel.
Azt írták, a természettudományi és technológiai kar szakemberei arra számítanak, hogy egy év múlva már két korosztályból álló, nagy egyedszámú populációkat lehet majd megfigyelni.
A közlemény szerint az egyetem hidrobiológiai tanszéke 2019 óta intenzíven vizsgálja a lápi póc, hazánk egyik fokozottan védett halfajának Tisza menti populációit.
A kutatások kimutatták, hogy az utóbbi időszakban drasztikusan csökkent a faj állománya, egyes régiókban akár 90 százalékkal is. Ennek oka az élőhelyek eltűnése (kiszáradás), valamint az inváziós amurgéb terjedése, amely kiszorítja a lápi pócot természetes élőhelyeiről - jelezték.
Hozzátették: a faj megmentése érdekében hosszú évek óta működik együtt többek között az egyetem, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park.
A közleményben felidézték, hogy 2024 tavaszán a Hortobágy folyó mátai szakaszát övező mocsaras területen a víz visszahúzódása után halak maradtak vissza egy iszapos foltban, köztük 47 lápi póc és számos amurgéb. A közvetlen életveszélyben lévő halakat Hortobágy-Szásztelekre szállították.
A kimentett példányokat ideális feltételek mellett szaporították, a nyár és az ősz folyamán többször is monitorozták a halak helyzetét. Az eredmények mindvégig ígéretesek voltak, több száz ivadék született.
Ősz végére a fiatal példányok elérték azt a méretet, amelynél már nagy megmaradási arány mellett, biztonságban szabadon engedhetők voltak. A szaporulat zömét az eredeti megtalálási helyszín közelébe, a Hortobágy mátai szakaszán lévő kis mocsárba telepítették.
A szakemberek szerint a faj hosszú távú fennmaradásának kulcsa, hogy az élőhelyein ne legyenek jelen a fennmaradását veszélyeztető tényezők, mint a változó vízjárás, az inváziós fajok vagy a kiszáradás.
Komplex hidrobiológiai vizsgálatok alapján a Felső-Tisza-vidéken, a Beregi-síkon két lápot találtak még alkalmasnak a betelepítésre. Ezek a védett Navat (Csaroda, Márokpapi) és a fokozottan védett Nyíres-tó (Beregdaróc), előbbibe nemrégiben 176, utóbbiba 157 példányt telepítettek, aminek eredményeként várhatóan két önfenntartó állomány jöhet újra létre - olvasható az egyetem közleményében.
Reményeik szerint jövő őszre az új élettereken már két korosztályból álló, nagy egyedszámú populációkat lehet megfigyelni - idézi a közlemény Nyeste Krisztián egyetemi adjunktust, aki maga is részt vett a telepítésekben, és kollégáival együtt elkötelezett a faj megmentése ügyében.
