„A debreceni akkumulátorgyár esetében is a legszigorúbb eljárás zajlott le”
Átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer július 1-jével, és az európai uniós előírásoknak megfelelően létrejön az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is - jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára a Mandinernek adott interjúban. A kedden megjelent cikkben Raisz Anikó kiemelte: ez a lakosság számára a mindennapokban nem jelent érdemi változást, hiszen a kormány megőrzi a rezsicsökkentett szemétszállítási díjakat, a szolgáltatás minősége pedig reményeik szerint javulni fog. A környezetszennyező termékek gyártóinak azonban jobban hozzá kell járulniuk termékeik (például elemek, csomagolóanyagok) hulladékkezelésének díjához, vagyis érvényesülni fog a szennyező fizet elve.
Kiemelte: az állam azért döntött a koncesszió mellett, mert egy takarékosabb, hatékonyabb, eredményesebb rendszert akart kialakítani. A koncessziós pályázat nyertese, a Mol kiterjedt magyarországi és nemzetközi tapasztalattal rendelkező nagyvállalat, képes lesz országos szinten megszervezni a szemétszállítást, és hozni a célszámokat. Utóbbi azért fontos - jelezte -, mert európai uniós tagként a hulladékgazdálkodás területén is komoly célértékeket kell elérni. Példaként említette, hogy a települési hulladék újrafeldolgozási arányát a jelenlegi 32 százalék csaknem duplájára kell emelni 2025-ig.
Magyarország szempontjából nem azért fontos átállni a körforgásos gazdaságra, mert ez az európai divat, hanem mert ezzel "tudjuk a nemzeti szuverenitásunkat biztosító gazdasági önrendelkezésünket megőrizni". A körforgásos gazdaság egy szemlélet, amely azt mondja, hogy amit megtermeltünk és elhasználtunk, arra nem hulladékként kell tekinteni, hanem másodnyersanyagként. A kormány célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra
- szögezte le Raisz Anikó, aki hozzátette, mindezek mellett a kormány célul tűzte ki az illegálisan lerakott hulladékok felszámolását, amit a klíma- és természetvédelmi akciótervben hirdettek meg három évvel ezelőtt, és már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérniüké. Példaként említette a Tisztítsuk meg az országot! programot, amelyben közel félmillió tonna illegálisan lerakott szemetet számoltak fel. Ez hatalmas mennyiség, ugyanis az éves magyarországi hulladéktermelés 20 millió tonna.
Szigorú szabályok
Az akkumulátorgyárak telepítésére vonatkozó kérdésre Raisz Anikó kifejtette, az EU a zöld átállás érdekében az elektromobilitás fejlesztésének az útjára lépett, és az elektromos autók gyártása rengeteg akkumulátort igényel. Ez az európai szintű iparpolitikai döntés a tagállamokat is válaszút elé állította: kimaradnak vagy csatlakoznak. A józan érvek azt diktálják, hogy egy ilyen folyamatból nem szabad kimaradni, de a környezetvédelmi szempontokból sem szabad engedni. Magyarországon a környezetvédelmi engedélyezési eljárás több fázisú és nagyon szigorú, a hatóságok akár a működés során is beavatkozhatnak. Az épülő debreceni akkumulátorgyár esetében is a legszigorúbb eljárás zajlott le - hangsúlyozta az államtitkár.
[Beillesztett cikk: „Akkumulátorgyár városhatártól 12 kilométeren belülre ne épülhessen”]
