Szepességi utcai épület az év cívisháza
A Szepességi utca 51. szám alatti ingatlan kapta "Az év cívisháza" díjat. Az elismerést szeptember 18-án adták át az épület tulajdonosainak, Kerek Attilának és Kerek-Jászovics Anitának a Déri Múzeum dísztermében.
A díjra összesen négy ingatlant neveztek: a Hatvan utca 57. szám alatti, a Csokonai utca 46. szám alatti, a Kar utca 37. szám alatti, és a nyertes, Szepességi utca 51. szám alatti házakat. Mint ismert, az áprilisi közgyűlésen határoztak arról a képviselő-testület tagjai, hogy elismerést kaphatnak a város építészeti hagyományait és a cívis identitást tükröző épületek tulajdonosai.
Papp László polgármester a díjátadón elmondta, a díj célja, hogy a cívis építészeti örökség megőrzésében élenjárók munkáját, tevékenységét elismerjék.
Egy rendkívül eseménydús időszakot él meg Debrecen, nagyon jelentős fejlődés, változás jellemzi a város mindennapjait. Ez az időszak kifejezetten felerősíti azokat a jogos igényeket és törekvéseket, hogy ez a változás ne úgy menjen végbe, hogy a város elveszítse azt az építészeti karakterét, értékrendszerét, amelyet cívis elődeink évszázadokon keresztül hoztak létre, őriztek, és ma is meghatározó Debrecen építészetét tekintve
- hangzott el. Papp László kiemelte, a második világháború utáni időszak és a rendszerváltás is átrajzolta a cívisváros karakterét, elég csak a nagy lakótelepekre és a kertségekre gondolni. Utóbbiak már csak "nyomokban tartalmaz kertségeket", bár próbálják kertprogramokkal oldani ezt a helyzetet.
Nagy társasházépítési hullám indult el a 90-es évek második felében, egy-egy válság szabott gátat a terjeszkedésnek, mintsem a szakma. Egyfajta önreflexió is hiányzott, másrészt pedig a profit iránti vágyakozás sok esetben felülírta azokat a törekvéseket, hogy még hatékonyabban védjék a város cívis karakterét. Fontos beismerés, hogy az óváros sem úszta meg a társasházépítési hullámot, nagyon sok olyan épület került oda, aminek nem ott lenne a helye, és bizonyos tekintetben, a szó klasszikus értelmében óvárosról már nem is beszélhetünk
- jelentette ki. A polgármester tudatta, a helyi városvédő- és szépítő egyesület szakmai irányítása mellett - Gábor István főépítész közreműködésével - elindítottak egy komoly munkát. Jelen pillanatban 280 épület áll helyi védelem alatt, 113 műemléki védelem alatt. Ezt a számot szeretnék bővíteni, hogy stabilizálják a cívisházak jelentőségét, megamaradását a városban.
Az egyesület támogatásával további 70 olyan ingatlanra szeretnénk kiterjeszteni a helyi védettséget, amiről úgy ítéljük meg, fontos értékőrzői a debreceni építészetnek. Nem könnyű dolog ez, mert a helyi védettség korlátozást jelent a tulajdonos vonatkozásában -
szögezte le Papp László, akinek meglátása szerint egyfajta elvárás a köz, a társadalom, a cívis polgárok részéről, miszerint a helyi védettség alatt álló ingatlan tulajdonosa nem bonthatja le a házát, nem építhet a helyére társasházat, hanem azt meg kell őriznie, tiszteletben kell tartania a ház építészeti karakterét a felújítás során.
Minden tiszteletem azoké a tulajdonosoké, akik pályázat Az Év Cívis Háza díjra. Minden tiszteletem azért is, mert anyagi áldozatok árán, őrizve ezt a karaktert újították fel ingatlanjaikat. Biztos vagyok abban, hogy a debreceniek túlnyomó többsége érti és érzékeli a város törekvéseit, másrészt pedig a cívisházak tulajdonosainak igényeit és törekvéseit
- hangzott el. A városvezető kiemelte, ehhez a törekvéshez igyekeznek segítséget és támogatást nyújtani a jövőben. A terv az, hogy a díj, az erkölcsi elismerés mellé anyagi támogatást is nyújtsanak. Papp László tudatta, a panelprogram mintájára a jövő évtől terveznek kialakítani egy támogatási rendszert, amely a cívisházak vagy a helyi védetté nyilvánított épületek felújítását segíti városi támogatással. A feltételrendszer még kidolgozás alatt van.
