Magasságok és mélységek: a halál sem tabu

Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével és Csoma Sándorral, a rendezővel találkozhatott a közönség a Magasságok és mélységek című film hétfői vetítése után az Apolló Moziban.

Bár előtte már többen is megkeresték, végül Csoma Sándor ötlete kapott lehetőséget Sterczer Hildától, hogy filmet készítsen férjétől, az egykori hegymászóról – de rendhagyó megközelítéssel. A rendező a veszteség feldolgozását és a gyász folyamatát mutatja be Hilda szempontjából, ugyanakkor teret kap gyermeke, Gerda gyászfeldolgozása is, így kettejük érzésein keresztül láthatjuk a halálhír utáni időszakot. Csoma Sándor előszeretettel nyúl tabuként kezelt témákhoz, számára a halál is ilyen, miközben mindenkinek ott van az életében valamilyen formában.  Szerencsére egyre több alkotás jelenik meg ebben a témában, de még mindig keveset tudunk arról, hogy hogyan kezeljük. Sterczer Hilda gondolatébresztő hasonlattal világította meg a film célját a beszélgetés elején:

„akik már átéltek ilyet, azoknak megjelennek a halál lovai, akik még nem, azok hallják a patadobogást.”

Csoma Sándor A Hópárduc felesége című könyv elolvasása után kezdett a film forgatókönyvével foglalkozni, a találkozás Sterczer Hildával pedig váratlan, de kihagyhatatlan lehetőség volt. Egy élelmiszerboltban látta meg, ahol oda is ment hozzá, és sikerült telefonszámot cserélniük. Hilda számára más szempontból volt szürreális élmény a találkozás, hiszen sokan sokféle – de számára elvetendő – ötlettel keresték már meg. Ez esetben viszont Sándor addigi két kisfilmje, amelyek hasonlóan komoly témát dolgoztak fel, meggyőzte őt, és a továbbiakban is szimpatikus volt számára a közös munka során tapasztalt hozzáállása és alázata. Végül a Hildával készített mélyinterjúk után állt össze a forgatókönyv, valamint segítségére volt Hilda egykori pszichológusa, aki a terápiás foglalkozások alapján fel tudta idézni ezt a 2013-as időszakot.

Mint kiderült, Trill Zsoltot más rendező is kinézte már magának Erőss Zsolt szerepére, Csoma Sándor is első pillanattól fogva rá gondolt. A színésznek olyannyira sikerült a szerepbe helyezkednie, hogy még a hegymászó hanghordozását is kísértetiesen reprodukálta. A kolozsvári Pál Emőke kiválasztása Hilda szerepére kulcsfontosságú volt, hiszen végig ő van a középpontban, a közeli kamerafelvételeken olyan érzéseket és belső viharokat kell megmutatnia szavak nélkül, amelyekre nem minden színész képes. Csoma Sándor filmjeihez szívesen választ kevéssé ismert arcokat– Pál Emőke jó döntés volt. Nagy Enikő beválogatása Gerda szerepére a véletlennek köszönhető, ugyanis fotó alapján nem illett a karakterhez, a castingra csak a többiek mellé, a létszám kikerekítése végett hívták be. A válogatási fordulókon mégis ő szerepelt a legjobban, erős fantáziája révén látható átéléssel beszélt az érzéseiről, ami nagyon lényeges az érzelmek közvetítése miatt a filmvásznon.

Alapjában véve lineáris vonalon halad a film 2013 májusától, azaz Erőss Zsolt utolsó expedíciójának elindulásától. A múltba visszatekintések révén kapcsolódhatunk, de így is összeáll a kép Zsolt és Hilda párkapcsolatáról, a család életéről, a meghatározó eseményekről és Zsolt nyugodt, ugyanakkor humoros személyiségéről. Az igaz történet vonalvezetésébe fikciós elemek is kerültek, viszont a lovaggá ütés groteszk jelenete hasonlóan zavarba ejtő volt a valóságban is – tudtuk meg Sterczer Hildától. Rendezői intenció, hogy a film a gyászolóból feltörő olyan érzéseket is megmutat, amelyek a külvilág számára esetleg érthetetlennek tűnnek és kritikát váltanak ki, miközben abban a helyzetben azok is elfogadhatóak.

A film nagyon alacsony költségvetésű, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának egyik győztese. Egy átlagos magyar alkotás költségvetésének ötödéből készült: a stáb sokkal kevesebbért dolgozott, mint a megszokott; sikerült egyes helyszíneket ingyen megkapniuk; valamint nagy segítség volt, hogy Sterczer Hilda saját eszközeit, hegymászós ruháit és felszereléseit is a rendelkezésükre bocsátotta.

Krajnik Ildikó

A film szeptember 22-től elérhető a mozikban, íme az ízelítő: