Megvan a nyertes tervpályázat a debreceni Aranybika megújítására 

A Napur Építésziroda munkája nyerte az Aranybika Szálló teljes körű felújításának, átalakításának és bővítésének megtervezésére kiírt építészeti tervpályázatot – jelentette be Erhardt Gábor, a bírálóbizottság alelnöke szeptember 22-én a debreceni szállodában, amelyet tavaly vásárolt meg a közpénzzel bőségesen ellátott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. 

A fejlesztés legizgalmasabb része az, hogy elbontanák az Aranybikának a szocializmus évtizedei alatt felhúzott szárnyát, és újat, a patinás, eklektikus stílusú épülethez illeszkedőbbet, méltóbbat emelnének helyette. A nyilvános tervpályázatra hatan jelentkeztek, egy munkát tartalmi okból ki kellett zárni, hangzott el.

Gábor István arról beszélt, hogy az építészek számára a tervpályázat az egyik legfontosabb intézmény, mert ez ad alkalmat a legérdemibb viták lefolytatására. Debrecen főépítésze köszönetét fejezte ki az alapítványnak, hogy olyan középületről nyitott vitalehetőséget, amely a „debreceni szíveknek nagyon fontos”. A mai formában ismert Aranybika főépületét 1915-ben építették, már az első világháború időszakában. Jelentősége nemcsak szálló funkciójában rejlik, hanem abban is, hogy a közéleti, közösségi életnek szintén fontos tere.

A főépítész elmondása szerint a bírálóbizottságnak nem volt nehéz dolga, a nyertes pályamű kiválasztása egyértelmű döntés volt. Ugyanakkor fontos volt jelezni az egyes pályaművek viszonyát a győzteshez, azonban éppen ebből a megfontolásból nem hirdettek második helyezettet. Nem valósult meg olyan pályamű, amely parallel módon hasonló értéket képviselt volna, mint a első helyezett – tette hozzá. 

Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett, 

az Aranybika sosem csak egy szálloda volt, hanem a város kulturális, társadalmi életének legfontosabb központja a város centrumában. 

– Nagyon remélem, a történelem nem ismétli önmagát, s az épület fejlesztése nem egy nagy európai konfliktussal esik majd egybe – utalt az első világháború és a mostani nagyhatalmi szembenállás párhuzamára. A szomszédban zajló konfliktus nem ígér sok jót, de nagyon bízom benne – fűzte hozzá –, hogy Debrecenben a következő évek is a fejlődésről szólnak majd.

Kijelentette, ha egy városban szállodák épülnek, az a jövőbe vetett erős hitet mutatja. Aztán a beruházás hátteréről is fellebbentette a fátylat valamennyire. – Körülbelül két és fél éve az MCC kuratóriumi elnökével, Orbán Balázzsal (egyben a miniszterelnök politikai igazgatója– a szerk.) beszélgettem arról, hogy találnak-e Debrenben az alapítvány oktatási célkitűzéseit kiszolgálni képes helyet. Ezen sokat gondolkodtunk, akkor javasoltam az Aranybikát, mert azt éreztem, hogy máskülönben nem fogja betölteni a szerepet, amelyet a város mindig is elvárt. Amennyiben a tervpályázatban foglaltak megvalósulnak, úgy hosszú folyamat végére kerülhet pont – mondta. 

Papp László szerint a debreceniek sosem szerették az 1970-es években épült szárnyat. A Napur Építésziroda terve viszont elnyerné a helyiek túlnyomó többségének tetszését, „komoly társadalmi vitát – előlegezte meg a polgármester – nem váltana ki, az egészen biztos”.

Papp László emlékeztetett, Hajós Alfréd terveiben nem szerepelt épületszárny azon a helyen, ahol végül a modern épült, az eredeti Aranybika azonban ezért – tette hozzá – a befejezetlenség érzését kelthette. Szerinte a nyertes tervpályázat talán a legkockázatmentesebb megoldás, amellyel talán vitatkozik is majd az építés szakma, ám a debreceniek véleménye, ismételte meg, biztosan pozitív lesz.

Ratalics László