A Covid következményeiről tanácskoznak a Debreceni Egyetemen

A koronavírus-járvány mentális egészségre, a felsőoktatásra, valamint az egészségügyre gyakorolt hatásairól és következményeiről tanácskoznak a szakemberek a Debreceni Egyetemen rendezett 17. Magatartástudományi Napokon. A Hullámtörés elnevezésű, május 26-án kezdődött kétnapos konferencián a négy hazai orvosképző intézmény magatartástudományi szakemberei vesznek részt – olvasható az unideb.hu-n.

A tanácskozást az általános orvostudományi kar Magatartástudományi Intézete szervezte, amelynek munkatársai az orvoslással és az egészségügyi ellátással kapcsolatos pszichológiai (orvosi pszichológia, magatartásorvostan), bölcseleti és társadalomtudományi tárgyakat (orvosi antropológia, bioetika, orvosi szociológia) tanítják az orvos- egészségtudományi szakok hallgatóinak, és ezeken a területeken végeznek kutatásokat. Az intézet 1997-ben alakult, Molnár Péter vezetésével.

– A professzor tevékenysége kiemelkedő, hiszen felismerte, hogy az orvosképzésben szükség van olyan tárgyak oktatására és olyan készségek elsajátítására, amelyek emberközpontúvá, humánussá teszik a gyógyítást. Ezért hozta létre az intézetet – idézte fel a megnyitón Mátyus László, a kar dékánja.

A rendezvényen négy szekcióban: mentális egészség, humaniórák, oktatás és digitális alkalmazások az egészségügyben témakörökben tartanak előadásokat.

Bánfalvi Attila, a Magatartástudományi Intézet egyetemi docense kutatásában amellett érvel, hogy a pandémia egy olyan kulturális környezetbe robbant be, amelyet nagymértékben jellemez az általános bizalmatlanság az intézményekkel szemben, beleértve az orvostudományt is.

A szakember szerint a gyanakvást, a félelmet csak a párbeszéd enyhítheti.  

– Ez egy erősen szorongásos helyzet, amelyben az emberek félelmeit növelte az is, hogy COVID- kutatások részben a közönség előtt zajlottak. Szinte naponta jelentek meg egymásnak ellentmondó eredmények, ami a tudományos életben teljesen megszokott, de a laikusokban növelte a bizalmatlanságot. Emiatt nem hatásos pusztán csak a tudományos érveket kommunikálni. Párbeszédre lenne szükség a szakemberek és a laikusok között, hiszen a személyes preferenciák és a tudományos érvek különbözőek lehetnek – ismertette az egyetemi docens.   

A kétnapos konferencián szó esik többek között arról, hogy a pandémiának milyen hatása volt az intenzív terápiás ellátásban dolgozók mentális egészségére, továbbá a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra.