Debrecen az egykori futballkatlan helyén építené fel a Természettudományi Múzeumot
A kormány és a debreceni önkormányzat között 2,4 milliárd forint értékű támogatási szerződés jött létre a Magyar Természettudományi Múzeum megvalósítása érdekében; az említett összeg a beruházás előkészítését szolgálja. Így részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, egy tervpályázati eljárás lebonyolítását és annak eredményessége esetén az engedélyes kiviteli tervek beszerzését – hangzott el Papp László polgármester és Kósa Lajos országgyűlési képviselő január 7-i sajtótájékoztatóján.
– Mindenképpen több éves előkészítési folyamatra kell készülni, és a kormánynak a részletes megvalósíthatósági tanulmány ismeretében lesz még lehetősége döntéseket hozni a megvalósítás részleteit illetően. A beruházás eleve több, időigényes közbeszerzést foglal magában, és magunk is szeretnénk megalapozott munkát végezni, azaz olyan javaslatot letenni a kormány asztalára, amely megkönnyíti a döntést. A költségekre és a megvalósítás helyszínére a már említett tanulmányban teszünk javaslatot. Utóbbi kapcsán már elmondható, hogy az önkormányzat az Oláh Gábor utcai volt stadion helyén javasolja a Természettudományi Múzeum felépítését. A fő raktározási funkciókat a 4-es főút mentén található apafai lőtér környezetében lévő, városi tulajdonú ingatlanok biztosíthatnánk – jelentette ki Papp László.
A volt DVSC-szentély azért is kenne jó helyszín – mutatott rá –, mert a stadiont lényegében évek óta nem használják, a Nagyerdő és a szinte szomszédos állatkert passzol a múzeum tematikájához, a Főnix Aréna parkolója nincs messze, valamint az állam résztulajdonosa az ingatlannak, ami csökkentené a megvalósítás költségét (a felépítmények önkormányzati tulajdonban vannak). Szintén fontos szempontja az elhelyezésére tett javaslatnak, hogy nincsenek messze a Debreceni Egyetem kampuszai, márpedig a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos hátterét (képzés, kutatás) a felsőoktatási intézmény biztosítaná.
Arra a felvetésre, hogy mi lesz a Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi szakembergárdájával, Papp László úgy reagált: ők az intézmény vezetésével vannak kapcsolatban, abban pedig nem illetékes, hogy a fenntartó Emberi Erőforrás Minisztérium milyen egyeztetéseket folytat a dolgozókkal. A polgármester ezzel együtt reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a hosszú előkészítés során lesz alkalom a szakemberek meggyőzésére, továbbá a Debrecentől ódzkodók közül lesz, aki változtat az álláspontján, és együtt költözik az intézménnyel. Kiemelte, kellő türelemmel, megértéssel kell viszonyulni a munkavállalókhoz. Kósa Lajos hozzátette, a Debreceni Egyetem számos fiatal szakembert képez, akik nyitottak a múzeumi munkalehetőségre, Debrecen pedig „mindenkit befogad”. A várost kezelő megszólalásokat ugyanakkor visszautasítja.
A kormányzati szereplőkkel folytatatott korábbi megbeszélések alkalmával többször kérdeztek bennünket arról, hogy miként gondolkodunk a múzeumról. Szerintem – jelentette ki Kósa Lajos – az 5G, a digitalizáció világában egy ilyen létesítménynek sokkal inkább kell hasonlítania egy természettudományos élményparkhoz, mint egy hagyományos értelemben vett múzeumhoz.
– Úgy vélem, utóbbi felett eljárt az idő, ami mellesleg meg is látszik a múzeum látogatószámán. Új utakat kell keresni, az interaktivitás, a közvetlen élményszerzés fontosabb a tudományos precizitásnál. További fontos szempont az idegenforgalom, hiszen egy jól kitalált Természettudományi Múzeum, ami képes felkelteni az érdeklődést annyira, hogy „egyszer mindenkinek látnia kell”, sok látogatót vonzhat. A városban 4 ezren dolgoznak a turizmus területén, szállodák épülnek, azaz van kapacitás a vendégfogadásra. Harmadszor, Debrecen iskolaváros 70 ezer diákkal, így ez a múzeum a tudományos küldetését is betöltheti a cívisvárosban – érvelt a politikus.
Elhangzott: a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészülése 2023 elejére várható.
Ratalics László
