Előválasztási vita: a négynapos munkahét a debreceni ellenzékieket is megosztja

Előválasztási vitát rendeztek a hajdú-bihari 2-es (Debrecen) országgyűlési választókerület ellenzéki képviselőjelöltjei szeptember 7-én; Fülep Olivért (Civil Fórum Debrecen Egyesület), Mándi Lászlót (Momentum) és Vaszkó Imrét (DK) egyebek mellett a BMW-gyárról, a négynapos munkahétről és arról is kérdezte Gulyás Márton, a vitát rendező Partizán videócsatorna műsorvezetője, hogy megválasztásuk esetén miként garantálnák a helyi politikai állóháború elkerülését. Az előválasztásban résztvevő pártok, szervezetek hangoztatott célja adott választókerületben megtalálni azt az egy ellenzéki jelöltet, aki legyőzheti kormánypárti ellenfelét a 2022-es parlamenti választáson.  

A másfél órás, élőben közvetített eseménynek a városhatáron túli Erdőspuszta Club Hotel adott otthont. A  2-es választókerület ellenzéki jelöltjeinek vitáját megelőzte egy, a Cívishír által tudósított másik; a közönség a második körre a felére fogyatkozott. Az adás előtt Gulyás Márton arra kérte a nézőket, hogy reakcióikkal inkább megerősítsék, mint elbizonytalanítsák a jelölteket, akiknek szabott idő állt rendelkezésére. De ki is ők a 2 perces nyitóbeszédek alapján?

• Fülep Olivér (29) számára új a vitahelyzet, mert az Orbán-rendszerbem nem így szocializálódott; egy helyi egyesület tagjaként azoknak nyújtana alternatívát, akik pártpolitikamentes kormányválást szeretnének. 
• Mándi László (36) könyvelőként és debreceni önkormányzati képviselőként (2019-től) dolgozik; szakítana a 2010 előtti és azutáni világgal; több száz lakásba kopogtatott be, hogy megismerje a helyi problémákat.
• Vaszkó Imre (36) pénzügyi tanácsadóként és debreceni önkormányzati képviselőként (2019-től) dolgozik; a magánnyugdíjpénztárak államosításakor döntött úgy, hogy elég a fotelpolitizálásból.  

A triótól Gulyás Márton – csakúgy, mint az előző garnitúrától – megkérdezte, kormányváltás esetén a hagynák-e a beruházást tovább folyni vagy „alapjaiban újratárgyalnák” azt a németekkel. Fülep Olivér folytatná, de kritikát fogalmazott meg a BMW felé, amiért a cég a helyiekkel nem kommunikál. Szerinte a debreceni városvezetés nem megfelelően pozícionálta magát a tárgyalások során, aminek pénzben kifejezhető ára van. Mándi László szintén nem szakítaná meg az építkezést, de alapvető problémának tartja, hogy Debrecen „nem tudta kilobbizni” jó terműföldek feláldozásának elkerülését. Szerinte egy már meglévő ipari parkban kellett volna elhelyezni a BMW-t, és az sem tetszik neki, hogy nem helyi vállalkozók végzik a beruházással összefüggő munkákat, hanem NER-cégek. Továbbá a legújabb hírek szerint 2025-ben kezdődhet a termelés, ami a momentumos politikus olvasatában azt jelenti, 150 milliárd forintnyi infrastrukturális beruházásban addig is csak áll a pénz. Tegyük hozzá, Mándinak önkormányzati képviselőként tudnia kell, hogy a 400 hektáros BMW-s gyárterület önmagában kétszer akkora, mint a teljes Déli Ipari Park. Vaszkó Imre számára kérdéses, hogy ennyi pénz mennyi idő alatt jön vissza, ráadásul attól tart, idővel az automatizáció és a robotizáció miatt sokkal kevesebb munkatársra lesz szükség a beharangozott ezer főnél.

Heti negyven alá menni 

Szóba került, mit tennének a jelöltek a „rabszolgatörvénnyel” kormányváltás esetén, hogyan orvosolnák a munkavállalók jogainak gyengítését. De ebben a blokkban nem is ez volt a legérdekesebb kérdés. Hanem az, hogy mennyire lennének nyitottak az ellenzéki oldalon a négynapos munkahétre, megvalósíthatónak tartanák-e 2022-2026-os parlamenti ciklus végéig? Ez azért volt érdekes, mert eltérő állásponton vannak. Mándi László „abszolút kivitelezhetőnek” gondolja, mondván, olyan multikat kellene ide vonzani, amelyek nem közepes bérért túlóráztatnának, hanem tisztességes bért lehetne keresni náluk családbarát módon. Nem a heti 60 felé, hanem a 40 óra alá tolódnának, mondta.   
Fülep Olivér támogatja, de négy éves határidőt nagyon karcosnak nevezte. Nem tartja reálisnak, sőt utópisztikusnak titulálta a felvetést Vaszkó Imre, aki inkább a túlóráztatás gyakorlatát fogná vissza, de közben engedve, hogy akik anyagi megfontolásból szeretnének többet dolgozni, azok megtehessék. A többség nem kevesebbet szeretne dolgozni – mutatott rá –, hanem az elvégzett munkáért kívánna tisztességesebb bért.

[Beillesztett szavazás: Ön szerint ki a látottak közül ki a legalkalmasabb ellenzéki jelölt?]

A harmadik, „kormányváltás vagy rendszerváltás” című blokkban a műsorvezető elsőként arról érdeklődött, hogyan tudnának együttműködni a jelöltek – országgyűlési képviselőként – a fideszes debreceni városvezetéssel, miként garantálnák a választóiknak egy állóháború elkerülését?
Vaszkó Imre „kicsit szomorú lenne, hogy nem tudna beszélni Papp Lászlóval a debreceni közgyűlésben arról, milyen ellenzékben várost vezetni”. Hozzátette, ebben az esetben sem gáncsolná a városvezetést, sőt, a jelenlegi Budapest-Fidesz viszony ellenpéldáját mutatnának be. Mándi László azt hangsúlyozta, hogy visszaadnának az önkormányzatoknak „rengeteg jogot kivételezés nélkül”. Fülep Olivér szerint egyáltalán nem kellene tartani attól, hogy egy kormányváltás miatt megállnának a cívisvárosi nagyberuházások.

[Beillesztett cikk: Előválasztási vita: van, aki újratárgyalná a debreceni BMW-szerződést]

A teljes műsor sok más kérdéssel és a záróbeszédekkel együtt megtekinthető itt. A Partizán összességében érdekes kérdésekkel készült a vitára (elszámoltatás, közmunkabérek, hazai vállalkozások erősítése, munkavállalói jogok, a mozgástér bővítése ellenzéki országgyűlési képviselőként stb.), de a nézőben maradhatott hiányérzet amiatt, hogy a jelöltek érezhetően megelégedtek a „lecke” felmondásával, eredeti gondolatokra, erős mondatokra nem futotta.

Ratalics László