Aranykincset ástak elő a debreceni belvárosban

Rendkívüli felfedezést tettek június végén egy építkezést megelőző feltáráson a Déri Múzeum régészei. Munkájuk nyomán késő bronzkori, valamikor Kr. e. 1200–900 között elrejtett aranykincs került napvilágra, közölte a múzeum sajtóreferense.

Az arany rejtélye

A műszeres felderítés segítségével felszínre hozott, majdnem 10 dekagrammot nyomó értékes leletegyüttes három részből áll. Egy kisméretű, téglatest alakú aranytömb (öntecs) mellett két keskeny, megtekert aranyszalagokból összehajtogatott „gombolyag” alkotja az első, Debrecen belvárosában feltárt aranykincset. A lelet feltehetően egy bronzkori aranyműves mester nyersanyagkészlete lehetett, melyet talán egy bőr- vagy textilerszényben(?) rejthettek el, számunkra ma már ismeretlen okokból.

Rézkori ház 

Több mint hatezer éves, nagyméretű rézkori lakóházra bukkantak a régészek ez év májusában a Mikepércsi útnál. Az épület szabályos téglalap alakját remekül kirajzolják alapozási árkai, illetve az egykori falakat és tetőszerkezetet tartó oszlopok cölöplyukai. Az épület DK-i sarkában az egyik cölöplyukban nagyméretű, de nem teljesen ép, a földnyomástól már összetört kerámiaedény került felszínre, mely feltehetően korabeli építési áldozat is lehet. A lakóház területéről és a cölöplyukakból a kora rézkorra jellemző edények töredékei mellett a korabeli állattartást és az ott élők húsfogyasztását tükröző, nagy mennyiségű állatcsont került elő.

A régmúlt emlékei mellett a szakemberek ezen a területen városunk II. világháborús (1944. őszi) D-i védelmi (lövészárok-) rendszerének egy részét is megtalálták, ahonnan számos lőszert is elszállítottak már a tűzszerészek.

Királytalálkozó és lövészárok

Közös kutatásra vállalkozott a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum és a debreceni Déri Múzeum. Sikerült ugyanis felfedezni a „bagotai királytalálkozó” helyszínét, ahol az akkori Közép-Európa vezetői tanácskoztak. A gyűlést Luxemburgi Zsigmond magyar és német király hívta össze 1412-ben, II. Ulászló lengyel király, III. Rudolf szász herceg és Frigyes nürnbergi várgróf részvételével. A helyszínhez közel, az Árpád-korban épült bagotai templomtól pár méterre pedig egy kora újkori, csillag alakú erődre (redut) bukkantak a régészek. Az árok és földsánc az egykori védelmi vonal (linea) részeként, éppen a Hortobágy-folyó vonalában, másik három ilyen földművel együtt egy különös korszak, a 17. század vége furcsa politikai-hadi helyzetének emléke.